Pályázati felhívás jelent meg a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) honlapján: a szövetség a jövőben rendszeres anyagi támogatásban részesíti a nehéz helyzetben lévő időskorú volt válogatott labdarúgókat, illetve adott esetben azokat, akik a magyar bajnokság első osztályában számottevő szerepet játszottak.
A kiírás értelmében az MLSZ elnöksége által létrehozott támogatási programban mérlegelés nélkül azon egykori férfi és női magyar válogatott labdarúgók vehetnek részt, akik legalább ötször pályára léptek címeres mezben, Magyarországon élnek, továbbá elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és/vagy állami nyugellátásban részesülnek. Ők havi minimum százezer forint támogatást kapnak az MLSZ-től, ha pedig a havi nyugdíjuk nem éri el a 200 ezer forintot, akkor annyit, hogy kiegészüljön 200 ezer forintra.
De azoknak is lehetőségük van pályázni, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, ám rászorulók, ők egyéni elbírálás után juthatnak támogatáshoz, amennyiben legalább 200 férfi vagy női NB I-es mérkőzésen játszottak pályafutásuk során, Magyarországon élnek, továbbá elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt és/vagy állami nyugellátásban részesülnek, a nyugdíjuk összege pedig nem éri el a 200 ezer forintot. Az ő havi nyugdíjuk az MLSZ-támogatás révén kiegészül kétszázezer forintra.
Mindkét támogatási programra azok pályázhatnak, akik 1965. december 31. előtt születtek, és akiket sikeresen regisztrálnak, azok életük végéig jogosulttá válnak a támogatásra.
Mint talán emlékezetes: 2020. szeptember 8-án a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport és az Origo Összjáték című sorozatában e három médium szállt elsőként síkra azért, hogy a talán soha nem látott kedvező helyzetben lévő magyar labdarúgás irányítói vállalják fel a szolidaritást a régi idők nagy játékosaival, akik közül sokan méltatlan körülmények között élnek, és az MLSZ egyébként remek 2011-es kezdeményezése, a Focisegély Alapítvány egyszeri, rászorultság alapján járó támogatása mellett legyen rendszeres, alanyi jogon járó támogatás is, miként például az olimpiai érmeseknél járó életjáradék. Ezt követően cikksorozat keretében be is mutattuk több legendás labdarúgó elkeserítő életkörülményét.
Az utóbbi évtizedben több nemes kezdeményezés (a Magyar Labdarúgás Napjához kötődő rendezvények, a válogatott játékosok év végi MLSZ-összejövetele, amelyet Magyar Zoltán szervezett meg először, Jakab János pedig másfél évtizede a klubok legendáival bővítette a kört, továbbá Dunai Ede is sokat lobbizik a volt futballistákért) révén is érezhették az egyre növekvő megbecsülést a veterán labdarúgók, de ez a pályázati lehetőség most mérföldkövet jelent.
„A Magyar Labdarúgó-szövetség régóta fontosnak tartja, hogy támogassa a rászoruló idős labdarúgókat, ezért is szerzett nagy örömöt a jelenlevőknek, amikor a Magyar Labdarúgás Napján Csányi Sándor elnök úr bejelentette a döntést. Már korábban életre hívtuk a Focisegély Alapítványt vagy a Válogatottak klubját, utóbbi révén szükség esetén jogi vagy egészségügyi támogatást biztosítunk nekik – mondta lapunk megkeresésére Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője. – Ez a megoldás most hosszú távon segít, a támogatás legfőbb célja, hogy életük végéig rendszeres anyagi segítséget nyújtson annak, akinek szüksége van rá. Sokan betegen, magányosan, szerény körülmények között élnek. Fontos, hogy kérelem alapján indul, a formanyomtatványok megtalálhatók a honlapunkon. Folyamatosan vesszük fel mi is a kapcsolatot azokkal, akik adatbázisunk alapján rászorulhatnak a támogatásra.”
Üdvözölte az új kezdeményezést Jakab János korábbi labdarúgó, a Budafoki MTE tiszteletbeli elnöke is, aki másfél évtizede szervezi a régi nagy játékosok közös karácsonyi ünnepségét, amire idén már másodszor a Puskás Arénában került sor.
„Nagyon boldog vagyok, hogy az MLSZ meghirdette ezeket a programokat, és támogatásban részesülhetnek a régi nagy labdarúgók, mert sokuknak szüksége van rá – mondta lapunk megkeresésére Jakab János. – Mindig támogattam ezt a kérdést, ha megkerestek ezzel kapcsolatban, mert nagyon megérdemlik ezek a legendák az ilyen odafigyelést is, az utóbbi évtizedekben az ő sportágukban szinte lehetetlenné vált olimpiai érmeket nyerni, így esélyük sem volt az életjáradékra. Garaba Imrétől és Nagy Antaltól hallottam, hogy Mezey György is támogatója a kezdeményezésnek, az ő tekintélye is bizonyára nagyon fontos volt ebben a kérdésben. Bízom benne, hogy ezáltal sokak gondjai enyhülnek, mert óriási híve vagyok minden régi futballistának.”