Válogatott: ezért kétséges, hogy Suljicból magyar kerettag lesz

A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség meglehetősen szigorúan szabályozza az országváltásokat, főleg, ha nem olyan játékosról van szó, akit vérségi kötelék fűz az őt bevetni kívánó országhoz. Asmir Suljic esetében ilyet nem tudunk, márpedig ez megnehezíti a honosítási feltételeket.

A FIFA statútuma 5., 6., 7. és 8. pontjában szabályozza az országváltási lehetőségeket. Suljicra a 6. és a 7. pont vonatkozhat, a 6. a kettős állampolgársággal rendelkező futballistákkal („A játékost nemzetisége arra jogosítja fel, hogy több szövetség válogatottjában is játsszon”), a 7. az új állampolgársághoz folyamodókkal („Új állampolgárság megszerzése”) foglalkozik.

Az 5. pont tisztázza a két alapvetést: a játékosnak állandó állampolgársággal kell rendelkeznie egy (vagy több) országban, mely nem helyben tartózkodáshoz kötött (tehát születése jogán kettős állampolgár az illető – a szerző), illetve ha egy ország színeiben játszott már felnőtt válogatott tétmérkőzést, nem válthat „futballnemzetiséget” a későbbiekben.

A 6. pont szerint a kettős állampolgársággal rendelkező futballista a következő feltételekkel válthat szövetséget (a pontokból legalább egyet „ki kell pipálnia”):

a) Az érintett szövetség területén született
b) Édesanyja vagy édesapja az érintett szövetség területén született
c) Nagyanyja vagy nagyapja az érintett szövetség területén született
d) Legalább két évig megszakítás nélkül az érintett szövetség területén élt

A 7. pont az új állampolgárság megszerzésével foglalkozik. Itt a feltételek a következőek (itt is legalább egyet kell teljesíteni):

a) Az érintett szövetség területén született
b) Édesanyja vagy édesapja az érintett szövetség területén született
c) Nagyanyja vagy nagyapja az érintett szövetség területén született
d) Legalább öt évig megszakítás nélkül az érintett szövetség területén élt 18 éves korát követően.

Suljic nem játszott még a bosnyák A-válogatottban (ha tétmérkőzésen pályára lépett volna Bosznia-Hercegovina felnőtt nemzeti csapatának színeiben, az azonnali kizáró ok lenne), csak az utánpótláscsapatokban, tehát dönthet úgy, hogy a jövőben Magyarország színeit képviseli. Viszont minden jel arra utal, hogy Suljicra a 7., és nem pedig a 6. pont vonatkozik. Ezt egy közelmúltbeli vitás ügy is alátámasztja.

Új-Zéland 2015-ben pályára küldte az olimpiai válogatottban a dél-afrikai születésű Deklan Wynne-t. Wynne Johannesburgban született, vérségi köteléke nincs Új-Zélanddal. Szüleivel 2010 óta él Új-Zélandon, új hazája állampolgárságát megkapta.

Az új-zélandiak abban a hitben küldték pályára Wynne-t, hogy a FIFA honosítási szabályainak 6. pontja vonatkozott rá. Vanuatu arra hivatkozva óvta meg az Új-Zéland elleni meccsét, hogy Wynne-re a 7. szabálypont vonatkozott. Ennek első három alpontja nem vonatkozhat a játékosra (Dél-Afrikában született, vérségi köteléke pedig nincs Új-Zélandhoz), a negyedik pedig azért nem, mert 20 éves lévén nem élhetett legalább öt évig megszakítás nélkül, 18. életévét betöltve a befogadó országban.

Az Óceániai Labdarúgó-szövetség Vanuatunak adott igazat és kizárta Új-Zélandot, amely nem fellebbezte végül meg a döntést, bár fenntartotta, hogy nem tartja igazságosnak a kizárást. Az új-zélandi szövetség volt vezető tisztségviselője, a hasonló esetekkel évekig foglalkozó Glyn Taylor megerősítette: a FIFA-nak volt igaza, hasonló esetekben a 7., nem pedig a 6. pont vonatkozik az új állampolgárságot kérő játékosokra.

A honosított játékost pályára küldeni szándékozó szövetség ugyanakkor kérhet külön elbírálást a FIFA-tól – így tettek például az amerikaiak a németországi születésű, U20-as válogatott Gedion Zelalemmel –, amelyet a nemzetközi szövetség sokszor meg is ad.

Zelalem etióp származású, Berlinben született, nincs amerikai felmenője, német U-válogatott volt, de 2014. december 29-én amerikai állampolgárságot kapott. Az amerikaiak állásfoglalást kértek és kaptak a FIFA-tól, amely jelezte, a 7. pont vonatkozik rá. Az Amerikai Labdarúgó-szövetség ezt követően külön engedélyért folyamodott a FIFA-hoz, hogy mégis bevethesse Zelalemet, a nemzetközi szervezet pedig meg is adta azt.

Mindenesetre Suljic egyelőre nem rendelkezik magyar állampolgársággal, és az is kétséges, hogy Bernd Storck szövetségi kapitány ennek megszerzése esetén tervezne a bosnyák szélsővel.