A későn érő gólvágó
A Serie B 2014-2015-ös szezonjában három játékos végzett egymással holtversenyben a góllövőlista élén 19 találattal, egyikük Andrea Cocco volt.
A Vicenza 29 esztendős csatára életében először szerzett ennyi gólt ezen a szinten, pedig nem a napokban kezdte aktív pályafutását. Szardíniai származásából kifolyólag a Cagliari utápótlás csapataiban indult a karrierje, 2005-ben került fel először a felnőtt keretben, de három szezon alatt mindössze nyolc mérkőzésen kapott több-kevesebb lehetőséget a Serie A-ban szereplő együttesben. Menet közben a több játéklehetőség fejében előbb a Veneziához, majd a Pistoieséhez irányították kölcsönben, de egyik harmadosztályú együttesnél sem alkotott maradandót.
Szerződése lejárta után távozott a Cagliaritól, és a 2008-2009-es évadot a harmadosztályú Rovigónál töltötte, ahol szintén nem sok sikerélménnyel gazdagodott, a csapat kiesett, Cocco pedig mindössze három gólt számlált. Egy évvel később visszatért szülőföldje szigetére, és a Polisportiva Alghero színeiben a Lega Pro Seconda Divisionéban 38 találkozón 13 gólt szerzett. Pechjére azonban a csapat csődbe ment és megszűnt.
2010 őszén mutatkozhatott be a Serie B-be, az AlbinoLeffe játékosaként, ahol első évében öt, a másodikban viszont már 12 találatot regisztrált. 26 évesen végre újra felfelé kezdett ívelni a pályája, így szerződtette is a Hellas Verona, azonban a 2012-2013-as idényben csak epizódszereplő volt a másodosztályból feljutó sárga-kékeknél, mindössze háromszor volt kezdő, 16 pályára lépés alatt egyetlen gólt tudott szerezni.
Nem volt meglepő, hogy a következő idényben nem számítottak rá a csapatnál az élvonalban, hanem inkább kölcsön adták: előbb a Serie B-s Regginához, majd a portugál másodosztályban szereplő Beira-Mar-hoz, de egyik csapat sem tudott gyökeret verni magának.
2014 augusztusában a Vicenza szerződtette a kissé derékba tört sorsú támadót. Bizonyára reménykedtek benne, hogy a csapat hasznára lesz, de azt alighanem még a klub legnagyobb fanatikusai sem várták volna, hogy a másodosztályú mezőnyhöz közvetlenül a rajt előtt, 22. csapatként csatlakozó gárda 44 góljából 19-et Cocco fog szerezni. Még ősszel sem igazán sejthettük, hogy a 2014-2015-ös évad Coccóról fog szólni, hiszen szeptember és október hónap alatt együttesen csupán kétszer talált be, novembertől azonban elkezdte ütemesen rugdosni a gólokat. Január 31én duplázott a Ternana ellen, a következő fordulóban pedig, február 7-én hármat vágott a Perugiának, később március 3-a és április 10-e között egymás követő hat mérkőzésen talált be, és például az utolsó három összecsapás mindegyikén is eredményes volt.
Cocco szerződése még a 2015-2016-os szezon végéig érvényes a Vicenzához, és nem titkoltan a venetói klub elöljárói minél előbb szeretnék még hosszabb távra magukhoz kötni a kiváló képességű támadót. Lehetőleg még a rajt előtt meg akarják kötni az egyezséget, amely ha létrejön, bizonyára megnyugtató lenne számukra, ettől függetlenül egy újabb kiugró szezon után elkerülhetetlen lenne az első osztályú csapatok harsány érdeklődése.
A Serie B 2014-2015-ös szezonjában három játékos végzett egymással holtversenyben a góllövőlista élén 19 találattal, egyikük Andrea Cocco volt.
A Vicenza 29 esztendős csatára életében először szerzett ennyi gólt ezen a szinten, pedig nem mostanság kezdte a pályafutását. Szardíniai származásából kifolyólag a Cagliari utápótlás csapataiban indult a karrierje, 2005-ben került fel először a felnőtt keretbe, de három szezon alatt mindössze nyolc mérkőzésen kapott több-kevesebb lehetőséget a Serie A-ban szereplő együttesben. Menet közben a több játéklehetőség fejében előbb a Veneziához, majd a Pistoieséhez irányították kölcsön, de egyik harmadosztályú együttesnél sem alkotott maradandót.
Szerződése lejárta után távozott a Cagliaritól, és a 2008-2009-es évadot a harmadosztályú Rovigónál töltötte, ahol szintén nem sok sikerélménnyel gazdagodott: a csapat kiesett, Cocco pedig mindössze három gólt számlált. Egy évvel később visszatért szülőföldje szigetére, és a Polisportiva Alghero színeiben a Lega Pro Seconda Divisionéban 38 találkozón 13 gólt szerzett. Pechjére azonban a csapat csődbe ment és megszűnt.
2010 őszén mutatkozhatott be a Serie B-ben, az AlbinoLeffe játékosaként, ahol első évében öt, a másodikban viszont már 12 találatot regisztrált. 26 évesen végre újra felfelé kezdett ívelni a pályája, így szerződtette a Hellas Verona, azonban a 2012-2013-as idényben csupán epizódszereplő volt a másodosztályból feljutó sárga-kékeknél, mindössze háromszor volt kezdő, összességében 16 pályára lépés alatt egyetlen gólt tudott szerezni.
Nem volt meglepő, hogy a következő idényben nem számítottak rá a csapatnál az élvonalban, hanem inkább kölcsön adták: előbb a Serie B-s Regginához, majd a portugál másodosztályban szereplő Beira-Mar-hoz, de egyik csapat sem tudott gyökeret verni magának.
2014 augusztusában a Vicenza szerződtette a kissé derékba tört sorsú támadót, aki éppen a sikertelen légióskodás után volt. Bizonyára reménykedtek benne, hogy a csapat hasznára lesz, de azt alighanem még a klub legnagyobb fanatikusai sem várták volna, hogy a másodosztályú mezőnyhöz közvetlenül a rajt előtt, 22. csapatként csatlakozó gárda 44 góljából 19-et Cocco fog szerezni. Még ősszel sem igazán sejthettük, hogy a 2014-2015-ös évad róla fog szólni, hiszen szeptember és október hónap alatt együttesen csupán kétszer talált be, novembertől azonban elkezdte ütemesen rugdosni a gólokat. Január 31-én duplázott a Ternana ellen, a következő fordulóban pedig, február 7-én hármat vágott a Perugiának, később március 3-a és április 10-e között egymás követő hat mérkőzésen talált be, és például az utolsó három összecsapás mindegyikén is eredményes volt.
Cocco szerződése még a 2015-2016-os szezon végéig érvényes a Vicenzához, és nem titkoltan a venetói klub elöljárói minél előbb szeretnék hosszabb távra magukhoz kötni a kiváló képességű támadót. Lehetőleg még a rajt előtt meg akarják kötni az egyezséget, amely ha létrejön, bizonyára megnyugtató lenne számukra, ettől függetlenül egy újabb kiugró szezon után elkerülhetetlen lenne az első osztályú csapatok harsány érdeklődése.
A későn érő gólvágó
A Serie B 2014-2015-ös szezonjában három játékos végzett egymással holtversenyben a góllövőlista élén 19 találattal, egyikük Andrea Cocco volt.
A Vicenza 29 esztendős csatára életében először szerzett ennyi gólt ezen a szinten, pedig nem a napokban kezdte aktív pályafutását. Szardíniai származásából kifolyólag a Cagliari utápótlás csapataiban indult a karrierje, 2005-ben került fel először a felnőtt keretben, de három szezon alatt mindössze nyolc mérkőzésen kapott több-kevesebb lehetőséget a Serie A-ban szereplő együttesben. Menet közben a több játéklehetőség fejében előbb a Veneziához, majd a Pistoieséhez irányították kölcsönben, de egyik harmadosztályú együttesnél sem alkotott maradandót.
Szerződése lejárta után távozott a Cagliaritól, és a 2008-2009-es évadot a harmadosztályú Rovigónál töltötte, ahol szintén nem sok sikerélménnyel gazdagodott, a csapat kiesett, Cocco pedig mindössze három gólt számlált. Egy évvel később visszatért szülőföldje szigetére, és a Polisportiva Alghero színeiben a Lega Pro Seconda Divisionéban 38 találkozón 13 gólt szerzett. Pechjére azonban a csapat csődbe ment és megszűnt.
2010 őszén mutatkozhatott be a Serie B-be, az AlbinoLeffe játékosaként, ahol első évében öt, a másodikban viszont már 12 találatot regisztrált. 26 évesen végre újra felfelé kezdett ívelni a pályája, így szerződtette is a Hellas Verona, azonban a 2012-2013-as idényben csak epizódszereplő volt a másodosztályból feljutó sárga-kékeknél, mindössze háromszor volt kezdő, 16 pályára lépés alatt egyetlen gólt tudott szerezni.
Nem volt meglepő, hogy a következő idényben nem számítottak rá a csapatnál az élvonalban, hanem inkább kölcsön adták: előbb a Serie B-s Regginához, majd a portugál másodosztályban szereplő Beira-Mar-hoz, de egyik csapat sem tudott gyökeret verni magának.
2014 augusztusában a Vicenza szerződtette a kissé derékba tört sorsú támadót. Bizonyára reménykedtek benne, hogy a csapat hasznára lesz, de azt alighanem még a klub legnagyobb fanatikusai sem várták volna, hogy a másodosztályú mezőnyhöz közvetlenül a rajt előtt, 22. csapatként csatlakozó gárda 44 góljából 19-et Cocco fog szerezni. Még ősszel sem igazán sejthettük, hogy a 2014-2015-ös évad Coccóról fog szólni, hiszen szeptember és október hónap alatt együttesen csupán kétszer talált be, novembertől azonban elkezdte ütemesen rugdosni a gólokat. Január 31én duplázott a Ternana ellen, a következő fordulóban pedig, február 7-én hármat vágott a Perugiának, később március 3-a és április 10-e között egymás követő hat mérkőzésen talált be, és például az utolsó három összecsapás mindegyikén is eredményes volt.
Cocco szerződése még a 2015-2016-os szezon végéig érvényes a Vicenzához, és nem titkoltan a venetói klub elöljárói minél előbb szeretnék még hosszabb távra magukhoz kötni a kiváló képességű támadót. Lehetőleg még a rajt előtt meg akarják kötni az egyezséget, amely ha létrejön, bizonyára megnyugtató lenne számukra, ettől függetlenül egy újabb kiugró szezon után elkerülhetetlen lenne az első osztályú csapatok harsány érdeklődése.
A Serie B 2014-2015-ös szezonjában három játékos végzett egymással holtversenyben a góllövőlista élén 19 találattal, egyikük Andrea Cocco volt.
A Vicenza 29 esztendős csatára életében először szerzett ennyi gólt ezen a szinten, pedig nem mostanság kezdte a pályafutását. Szardíniai származásából kifolyólag a Cagliari utápótlás csapataiban indult a karrierje, 2005-ben került fel először a felnőtt keretbe, de három szezon alatt mindössze nyolc mérkőzésen kapott több-kevesebb lehetőséget a Serie A-ban szereplő együttesben. Menet közben a több játéklehetőség fejében előbb a Veneziához, majd a Pistoieséhez irányították kölcsön, de egyik harmadosztályú együttesnél sem alkotott maradandót.
Szerződése lejárta után távozott a Cagliaritól, és a 2008-2009-es évadot a harmadosztályú Rovigónál töltötte, ahol szintén nem sok sikerélménnyel gazdagodott: a csapat kiesett, Cocco pedig mindössze három gólt számlált. Egy évvel később visszatért szülőföldje szigetére, és a Polisportiva Alghero színeiben a Lega Pro Seconda Divisionéban 38 találkozón 13 gólt szerzett. Pechjére azonban a csapat csődbe ment és megszűnt.
2010 őszén mutatkozhatott be a Serie B-ben, az AlbinoLeffe játékosaként, ahol első évében öt, a másodikban viszont már 12 találatot regisztrált. 26 évesen végre újra felfelé kezdett ívelni a pályája, így szerződtette a Hellas Verona, azonban a 2012-2013-as idényben csupán epizódszereplő volt a másodosztályból feljutó sárga-kékeknél, mindössze háromszor volt kezdő, összességében 16 pályára lépés alatt egyetlen gólt tudott szerezni.
Nem volt meglepő, hogy a következő idényben nem számítottak rá a csapatnál az élvonalban, hanem inkább kölcsön adták: előbb a Serie B-s Regginához, majd a portugál másodosztályban szereplő Beira-Mar-hoz, de egyik csapat sem tudott gyökeret verni magának.
2014 augusztusában a Vicenza szerződtette a kissé derékba tört sorsú támadót, aki éppen a sikertelen légióskodás után volt. Bizonyára reménykedtek benne, hogy a csapat hasznára lesz, de azt alighanem még a klub legnagyobb fanatikusai sem várták volna, hogy a másodosztályú mezőnyhöz közvetlenül a rajt előtt, 22. csapatként csatlakozó gárda 44 góljából 19-et Cocco fog szerezni. Még ősszel sem igazán sejthettük, hogy a 2014-2015-ös évad róla fog szólni, hiszen szeptember és október hónap alatt együttesen csupán kétszer talált be, novembertől azonban elkezdte ütemesen rugdosni a gólokat. Január 31-én duplázott a Ternana ellen, a következő fordulóban pedig, február 7-én hármat vágott a Perugiának, később március 3-a és április 10-e között egymás követő hat mérkőzésen talált be, és például az utolsó három összecsapás mindegyikén is eredményes volt.
Cocco szerződése még a 2015-2016-os szezon végéig érvényes a Vicenzához, és nem titkoltan a venetói klub elöljárói minél előbb szeretnék hosszabb távra magukhoz kötni a kiváló képességű támadót. Lehetőleg még a rajt előtt meg akarják kötni az egyezséget, amely ha létrejön, bizonyára megnyugtató lenne számukra, ettől függetlenül egy újabb kiugró szezon után elkerülhetetlen lenne az első osztályú csapatok harsány érdeklődése.