Sikeres spanyol rajt

Vágólapra másolva!

2002.06.02. 20:51

Címkék

Nem tévedtek, akik egyszerre vártak fogcsikorgató akarást, valamint a távoli és közelmúlt emlékei miatt fellépő idegességet a spanyol válogatottól. Ez a párosítás könnyen eredményezheti, hogy egy csapatnak semmi sem akar sikerülni, a kvangdzsui arénában azonban lassan feloldódott a görcsösség, és végül biztos győzelem lett a vége. Ötvenkét éve, 1950 óta először jött össze Spanyolországnak a diadal a nyitó meccsen.

Megadtuk a kegyelemdöfést! – örvend a két madridi, Hierro (balra) és Morientes az elôbbi tizenegyesbôl szerzett góljának

Fogadkozásaiknak megfelelően agresszív letámadással kezdtek a spanyolok, de az első igazi akciót a szlovénok vezették a 2. percben. Mladen Rudonja lódult meg a bal oldalon, Carlos Puyol üggyel-bajjal szögletre mentett, és Zlatko Zahovic íveléséből egyből helyzet lett: Aleksander Knavs csúsztatását a rövid saroknál Íker Casillas csak nagy reflexszel ütötte ki.
José Antonio Camacho együttesét kicsit megfogta a korai, veszélyes megmozdulás, ennek tudható be, hogy Rudonja a későbbi néhány percben is többször megijesztette Puyolt. Az első húsz percben jobbára mezőnyjáték folyt a pályán, mégpedig meglepetésre inkább a spanyolok térfelén. Ebben az időszakban a felezővonalig feltolt, középpályásokkal megerősített szlovén védelem bámulatosan tömörnek bizonyult, Raúlnak és Diego Tristánnak mozdulni sem igen volt helye. De ígéretesnek tűntek délnyugati szomszédaink kontrái is, egészen addig, amíg Puyol meg nem zabolázta az eleinte virgonc Rudonját.

A 17. minutumban veszélyeztettek először komolyan a hispánok. Fransisco De Pedro úgy 25 méterről, ballal csavart kapura egy szabadrúgást, ami kevéssel a bal felső sarok fölött-mellett zúgott el. Sőt, a Real Sociedad futballistája öt perccel később nagyjából ugyanolyan távolról, de a másik sarok felé tekert, s ezúttal a háló tetejét súrolta a lövés. Ekkorra már Hierróék egyértelműen átvették az irányítást.
Zahovic küldött egy kisebb figyelmeztetést Casillasnak és társainak, akik elmulasztották megtámadni, amint robogott a kapu felé. Lőtávolon belül érve az egykori Porto-játékos tüzelt, a hálóőr csak szögletre tudta ütni a labdát, a kornert pedig Zeljko Milinovic nem sokkal fölé bólintotta. A másik oldalon Raúl végre megvillant egyszer-kétszer, de éktársa, Tristán továbbra is észrevehetetlen maradt.

José Antonio Camacho: – Ellenfelünk talán jobban kezdett, de gyorsan magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, szépen adogattunk. Szlovéniát mindenkinek nehéz lesz megvernie. Mi is keményen megdolgoztunk ezért, mert az elsô találkozót borzasztóan fontos megnyerni. Eddig nagyon kiegyenlített a vb, a németek meccsét nem számítva, szögletek, szabadrúgások döntöttek mindenütt. A színvonal eddig magas, én élvezem a mérkôzéseket. Azt hiszem, végig szoros és feszült összecsapások lesznek, remélem, hogy mi folytatjuk a jó szereplést.

Srecko Katanec: – Elégedett vagyok a játékosaimmal, annak ellenére, hogy három gólt kaptunk. Az elsô félidôben például különösen dicséretes teljesítményt nyújtottak, agreszszíven támadtak, és a védelem is szilárd volt. Sajnos, fizikálisan akadtak gondok, némelyikük lehetett volna fittebb. Csalódott voltam, amikor pont a szünet elôtt hátrányba kerültünk, mert majdhogynem az volt a spanyolok elsô helyzete. Természetesen kicsit szomorúak vagyunk a vereség miatt, hiszen ez a rivális nem volt verhetetlen, de mi már a selejtezôk során nagyot alkottunk, úgyhogy speciális céllal érkeztünk ide: egyszerûen minél jobban szeretnénk játszani, és kész. Egyébként még így is van két meccsünk javítani. Ami a bíró tevékenységét illeti, csak annyit szeretnék mondani, hogy a világfutball hierarchiájában Szlovénia nem más, mint egy kis egzotikum.

Raúl: – Az összes játékost elismerés illeti meg a mai gyôzelemért. Remélem, hogy ez az öröm továbbsegít minket a többi találkozón is. Elismerem ugyanakkor, hogy ennél többet kell mutatnunk a folytatásban, többek között nekem is jobban kell majd koncentrálnom. Szerencsére a paraguayi és a dél-afrikai válogatott döntetlenje a kezünkre játszik, de azért elôttünk áll még kétszer kilencven perc. A környezet mellesleg csodálatos itt, egyedül a páratartalom túl magas.

Milan Osterc: – Nem futballoztunk olyan jól, ahogy tudunk, de a spanyoloktól sem voltam elájulva, többet vártam tôlük. Pláne, hogy egyértelmû esélyesnek számítottak. A bíró? Szörnyû, szörnyû, amit mûvelt.

A 35. perc környékén megint feljöttek kicsit a szlovénok, Amir Karic például egy lecsorgó labdától megihletve eleresztett egy kapáslövést, amely azonban lepattant a "spanyolfalról”. Az ellentámadás során De Pedro szúrta ki a kapu előtt helyezkedő Raúlt, oda is nyeste neki a labdát, ám a fejest már nem irányította jól a Real Madrid csatára, így Marko Simeunovic könnyedén védett. A játékrész végén Luis Enrique ugyancsak eljutott az alapvonalig, beadása azonban elakadt a visszarohanó védőkben.
Egy perccel a félidő vége előtt mégis vezetést szerzett az ibériai tizenegy. Részben a feltartóztathatatlanul előretörő Luis Enrique érdeme a találat, amikor pedig tőle elpattant a labda, Raúl a szombaton megcsodált Bier-hoff-szerű mozdulattal pöccintette azt a hálóba.
A második félidő első perceiben érződött, hogy Camacho és legénysége nem óhajtja 1–0-val kibekkelni a mérkőzés második felét. Előbb a változatlan kedvvel kevergető De Pedro forgatott meg egy csokor védőt, majd Luis Enrique igyekezett hármas túlerővel szemben megközelíteni a kaput – sikertelenül. Nem tudni, Srecko Katanec szövetségi kapitány milyen utasítással küldte ki tanítványait a második játékrészre, de vélhetően nem arra biztatta őket, hogy ennyire defenzív felfogást tegyenek magukévá. Úgy tűnt, a kezdeti bátorság elfogyott, időnként – dacára a mindösze egygólos hátránynak – mintha a beletörődés jelei mutatkoztak volna a vb-újonc játékosain.

E fásultság nagyjából a 60. percig tartott, amikor váratlanul feltámadt a hátrányban lévő gárda. Pedig érdekes, hogy legnevesebb játékosukat, Zahovicot ekkortájt cserélte le Katanec, Milenko Acimovicot küldve a helyére. Egy másik cserejátékos, a korábban Milan Osterc helyére beállt Sebastjan Cimirotic nyomult előre a 64. percben, Nadal megtámadta, mire a szlovén csatár elesett, de a bíró – alighanem jogosan – szimulálásért kifelé ítélt szabadrúgást. Megélénkült a meccs, előbb a Diego Tristánt felváltó Fernando Morientes, aztán De Pedro remek lövését hárította Simeunovic, a kettő között meg Marinko Galic suhintott kevéssel fölé.
Fél órával az első gól után ismét vad táncba kezdtek a (főként koreaiak által lobogtatott) piros-sárga-piros zászlók a lelátón. De Pedro mintaszerűen tálalt a jobb oldalon megugró Juan Carlos Valerón elé, aki higgadtan szerezte meg Spanyolország második találatát.
Nem telt el viszont negyedóra sem, és szemet gyönyörködtető megoldással szépített Szlovénia! Cimirotic ezúttal műesés helyett gyors kényszerítővel és a rövid sarkos gurítással hívta fel magára a figyelmet.
Spanyolország nem sokáig engedte ficánkolni a nekibuzdult ellenfelet: a 88. percben a Morientes buktatásáért megítélt büntetőt a csapatkapitány, Hierro biztosan értékesítette – ezzel végleg eldőlt a mérkőzés.