A vitatható büntetô –és a jogos kiállítás – megítélése után Rivaldo gond nélkül lôtt a tizenegyespontról a kapu bal alsó sarkába
A vitatható büntetô –és a jogos kiállítás – megítélése után Rivaldo gond nélkül lôtt a tizenegyespontról a kapu bal alsó sarkába
Eljött az igazság pillanata. A selejtezők során három kapitányt, Wanderley Luxemburgót, később a segédjét, Candinhót, majd Émerson Leaót is elfogyasztó selecao Luiz Felipe Scolarival végül kivergődött a világbajnokságra. Scolari néhány veretes nevet azonban kifelejtett az ázsiai 23-ból. Így például Romáriót, Jardelt, Marcio Amorosót, Elbert, Sony Andersont vagy Ewerthont – a földkerekség kapitányai elájulnának a gyönyörűségtől, ha akár csak egyiküket is a (csatár)soraikban tudnák.
A gólok
0–1 45. perc: Egy a brazilok térfelén megszerzett labdával Bastürk vehette az irányt Marcos kapuja felé, majd jó huszonöt méterrôl, egy kissé jobbról beadásra szánta el magát. A labda átszállt az álmélkodó Roque Júnior felett, és pontosan az ötös jobb felsô sarkához érkezô Hasan Sas elôtt pattant le. A Galatasaray csatára ballal a rövid sarokba bombázott, mielôtt a róla lemaradó Cafú beérhette volna.
1–1 50. perc: Juninho szerzett labdát a törökök térfelén, majd a bal szélen helyezkedô Rivaldóhoz passzolt. A támadó felnézett, és a rá jellemzô precizitással, Fatih mellôl ívelt a tizenhatos szívében érkezô Ronaldóhoz, aki Ümit Ö. és Bülent szorításában az ötös vonalánál vetôdve, egy nagyon látványos „karaterúgással” juttatta a labdát a tehetetlen Rüstü kapujába.
2–1 87. perc: Egy hazagurítást követôen Rüstü pontosan a térfél közepén álldogáló Luizaóhoz rúgta a labdát. A Grémio csatára azonnal megindult a kapu felé, Alpayjal a sarkában, de még mielôtt beért volna a tizenhatosra, az eurázsiai bekk lerántotta ôt a mezénél fogva. A játékvezetô azonban úgy ítélte meg, hogy a szabálytalanság büntetôt ér (tény, hogy Luizao beesett a tizenhatoson belülre). A végrehajtást elvállaló Rivaldo nem hibázott: a kapu bal oldalába helyezte a labdát.
Scolari nem ájult el, igaz, Ronaldinho, Ronaldo és Rivaldo azért finoman fogalmazva is minőségi támadótriót alkot. Émerson ugyanakkor máris kidőlt (helyette Cafú lett a csapatkapitány), ráadásul a kapitányhoz ezer szállal kötődő, a brazil közvélemény szerint kizárólag ezért beválogatott második vonal nem igazán tűnik méltónak a kanárisárga mez viselésére. (Ide tartozik, hogy Scolari a sérült Émerson helyére végül a FIFA különengedélyével behívhatott valakit – meg sem kell lepődni azon, hogy a Corinthiansból az a Ricardinho érkezik, aki háromszoros válogatott ugyan, ám a Scolari-érában még egyszer sem volt tagja a nemzeti tizenegynek.)
A törököket nem foglalkoztatták ilyen égető gondok, úgy vélték: az elmúlt évtized tagadhatatlan felfutását Japánban és Dél-Koreában illene megkoronázni, és ha a Galatasaray sikereire vagy azokra az elitklubokra (Inter, Milan, Parma, Leverkusen) gondolunk, amelyek alkalmazásában Emréék állnak, ez nem is tűnt megoldhatatlan problémának. Scolari Klébersont az utolsó pillanatban Gilberto Silvával váltotta fel a középpályán, kollégája, Senol Günes pedig Tayfur és Okan helyett Bülentet, illetve Tugayt tette a kezdőbe, ezzel kissé defenzívebbé alakítva csapatát. Szükség is volt a védelem megerősítésére, mert az időközönkénti totális presszinget ígérő brazilok rögtön aperitifként az ötösére szorították a török válogatottat. Ennek egyenes következményeként a 7. percben Rüstü kapus a tizenhatoson kívülre futva úgy gondolta, indítja Bastürköt, ám ehelyett Ronaldinhóhoz rúgta a labdát, aki egy igazítás után a bal szélről vagy harminc méterről kapura is ívelte, de eltévesztette a bal felső sarkot. Rüstü ezalatt a jobbhátvéd helyéről sprintelt ijedten befelé.
Aztán enyhült a nyomás – más kérdés, hogy akár szándékosságról is beszélhetünk, hiszen a brazilok nyilatkozatai eleve ezt vetítették elő. Az nyilván nem szerepelt a forgatókönyvben, hogy a 19. percben kapufáig jutnak a félholdasok. Nem Hakan Ünsal rúgta, aki egy begyakoroltnak tűnő kombináció után 18 méterről lőtt szabadrúgást, ő csak a burleszkfilmbe illően rossz megoldás végén Tugay elé kotorta a labdát, a védő pedig balról laposan bal lábbal vette a célba a kaput. Közbelépett azonban Gilberto Silva, és a labda Marcos kapus felett a lécet érintve vágódott szögletre.
Lüktetett a meccs, de sokáig kellett várni az újabb nagy helyzetre. A 40. percben azonban nem sok hiányzott ahhoz, hogy ünnepeljenek Scolariék: Ronaldo egy átlépős csellel becsapta Alpayt, balról pontosan centerezett, Rivaldo Bülent mellől a kapu jobb oldala felé bólintott, ám Rüstü valami földöntúli reflexszel belekapott a labdába, majd magához ölelte azt. A szünet előtt Ronaldinho csinálhatott volna csodát, de miután leültette Ümit Özalt, ajtó-ablak helyzetben Rüstübe gurított, majd a kétperces hosszabbítás utolsó pillanataiban Juninho hibáját Bastürk és Hasan Sas remek góllal büntette! Bombameglepetés! Vezettek a törökök!
Akik néhány varázslatos brazil trükköt leszámítva eleve nem játszottak alárendelt szerepet, megilletődöttségnek nyoma sem volt, ügyes dolgokat csináltak, ráadásul a brazilok nem vették figyelembe, hogy Rüstü immár egy éve nem kapott gólt az első félidőben. A folytatásban viszont szinte azonnal. A 49. percben még elakadt a Rivaldo, Ronaldo páros elképesztő ziccere a testületileg a földön fekvő török védelemben, ám egy percre rá ugyanők tanítani való összjáték után már nem kegyelmeztek. Újabb tíz perc elteltével Lúcio elől pöckölték el a labdát az ötösön az utolsó pillanatban, majd Roque Júnior fejelte középre Juninho szögletét, a lepattanót Rivaldo fejjel a kapu jobb oldalába segítette, ám a salvadori Fernández partjelző (tévesen) lest jelzett, és Kim Jung Dzso játékvezető nem adta meg a gólt.
A félidő közepén mind Günes, mind Scolari frissített, Bastürköt és Bülentet Ilhan és Ümit Davala, míg Ronaldinhót a közönség eufóriájától kísérve Denílson, később Juninhót és Ronaldót pedig Vampeta és Luizao váltotta fel. Jórészt Rüstünek köszönhették a törökök, hogy világraszóló bravúr küszöbére értek – és azt is, hogy csak a küszöbére. A kapus ugyanis a 86. percben véletlenül pontosan Luizaóhoz passzolt, akit Alpay vagy ötméteres mezrángatás végén a földre vitt. Luizao a tizenhatoson belül esett el, de Alpay kívül kezdte el cibálni. Kim Jung Dzso habozás nélkül úgy döntött, meghajol a sportági nagyhatalom előtt: 11-est adott. Bónuszként teljesen megérdemelten kiállította Alpayt, Rivaldo pedig háromra növelte a nyitó meccsen szerzett brazil pontok számát.
Ôk mondták
Luiz Felipe Scolari: – Elsôsorban a befejezésekkel voltak gondjaink. Ha jobban koncentráltunk volna a kapu elôtt, akkor már az elsô félidôben eldönthettük volna a találkozó kimenetelét. A teljesítményünk így is elfogadható volt, elsôsorban azt találtam pozitívnak, hogy hátrányban játszva sem estünk szét. Tudtuk, hogy nehéz lesz, ráadásul a fantasztikusan védô Rüstü kapussal is meg kellett vívnunk egy külön csatát. Biztos vagyok benne, hogy a brazil nép most roppant boldog – ezt a boldogságot fogom megosztani a játékosaimmal én is. Egy ilyen mérkôzés után a legjobb amit tehetünk, hogy egy napig nem csinálunk semmit. Relaxálunk, pihenünk és a játékosok is kedvük szerint azt csinálnak, amit akarnak. Ezután pedig csakis a Kína ellen esedékes mérkôzésre koncentrálunk.
Senol Günes: – Büszkén jöttünk ide, büszkén játszottunk, végül mégsem sikerült elérnünk azt, amit megérdemeltünk. A végeredmény egy hatalmas igazságtalanságot tükröz. Az elsô félidôben nagyon jól játszottunk, vezetéshez is jutottunk, de a folytatásban elvesztettük a ritmust, és két olyan gólt kaptunk, amelyet normális esetben nem engedünk be. Nem adjuk fel, hiszen hat pont még kiadó a számunkra, és ezeket be is fogjuk gyûjteni!
Rivaldo: – Az akarat diadala a mai. Az elsô játékrészt vezetésünk birtokában zárhattuk volna, de egy peches pillanatot követôen a törökök betaláltak a kapunkba. Ennek ellenére nem törtünk meg, és némi szerencsével sikerült megfordítanunk az állást. Segített, hogy én a magam játékában is nagyon megbíztam. Remélem, az általam viselt tízes mez sokak számára emlékezetes „ruhadarab” lesz majd ezen a világbajnokságon.
Emre Asik: – A szabálytalanság a tizenhatoson kívül történt, ez csak a játékvezetô számára nem volt egyértelmû. A bíró döntôen befolyásolta a végeredmény kialakulását, mégpedig a mi kárunkra elkövetett érthetetlen tévedésével. Ezek után ne csodálkozzon senki, hogy a kelleténél vehemensebbek voltunk a lefújás után, mert könnyen elôfordulhat, hogy az egész vb-szereplésünket tette tönkre a bíró.
Ezt már nem bírták elviselni a törökök, Hakan Ünsal derékon rúgta labdával a szöglethez készülődő Rivaldót, a brazil a fejéhez kapva elterült, a dél-koreai bíró meg leküldte Hakan Ünsalt is. Majdnem kilencven percig erőn felül, ragyogóan játszott Günes csapata, mégsem vitte semmire a néhány parádés helyzet mellett azért figyelemre méltó üresjáratokat is bemutató brazilok ellen.
Costa Rica és Kína bedarálására azonban Alpay és Hakan Ünsal nélkül is jónak tűnik. Márpedig az eredeti terv feltételezhetően ez volt.