Medford szerencsét hozott

Később a közép-amerikaiak nekiálltak kíméletlenül letámadni, ellenfelük ugyanakkor nem jött különösebben zavarba, noha feltűnő volt, hogy egy-két ügyetlenség, hiba becsúszott a kis területen történő adogatásokba.
Egy-egy jobb indítással igyekeztek meglódulni a fürgébb játékosok (mindkét oldalon akadtak ilyenek), az első sárgát például egy ilyen szituációban szabálytalankodó Luis Marín kapta, teljesen jogosan. Kis ideig úgy látszott, mintha a "ticók” mezőnyfölényt alakítanának ki, de rövidesen kiderült, a kínai ellentámadások borzasztóan veszélyesek, egy-egy ilyen kontra végén rövid idő alatt kétszer is épphogy szögletre tudtak menteni a közép-amerikai védők.
A 20. percig kellett várni az első igazi helyzetre: Solís kapott remek indítást a jobb oldalon, bevitte a labdát a tizenhatosra, de ígéretes pozícióból rosszul célzott, telibe találva a szöget zárni igyekvő Csiang Csint. Szun Csi-haj talán az előbbi belépőnél sérült meg, mivel el kellett hagynia a pályát – ez komoly vérveszteségnek számított a kínai együttesben.
Az említett kínai kontrákból végül enyhe fölény kerekedett ki, legalábbis egy időre. Összességében hullámzó volt a játék – rácáfolva az esetleges lekicsinylő várakozásokra –, de a nagy helyzetek és legfőképp a gólok továbbra is hiányoztak. Wanchope és társai hellyel-közzel megmutatták, hogy ők a technikásabbak, de ezek a tizenhatos közeli kevergetések hatékonyság szempontjából meglehetősen satnyának bizonyultak.

Az első játékrész végén egy elpuskázott Costa Rica-i szabadrúgás-variáció után Jang Csent dobták támadásba a társak, ő 20 méterről, futtából tüzelt is, ám a labda a mellette ügető védő lábán lelassult, mire Erick Lonnisig eljutott.
Szemmel láthatóan elszántabban kezdtek rohamozni a felek a második félidő elején, láthattunk néhány távoli lövési kísérletet, de a kapusoknak még mindig nem kellett izomláztól rettegniük. Az 56. percben Vu Cseng-jin vágtatott fel a bal szélen, estében keresztbe vágta a labdát, a túloldalon érkező Jang Csen azonban nyolc méterről jócskán mellé lőtt.
Egy perccel ezután Hernán Medford lépett pályára, mégpedig a csalódást keltő Rolando Fonseca helyén. A ’90-es vb nagy öregje jó hatással lehetett a csapatra, mert a 61. percben – nem írhatjuk, hogy a semmiből, de elég váratlanul – vezetést szerzett Costa Rica! Ronald Gómezé az érdem mindenestül, hiszen nagyszerű sarkazást mutatott be, majd ahogy visszakerült hozzá a labda, szépen csavart a hálóba.

Négy perccel később Kína összeomlott. Kisszögletet rúgtak a lendületben maradó Costa Rica-iak, az iménti gólszerző, Gómez fordulásból a rövid sarok felé csavart, ott kibújt Mauricio Wright, és fejjel besimította a labdát a tehetetlenné merevedő Csiang Csin mellett. A találatot jegyző Wright azzal is kitűnt a mezőnyből, hogy neve rosszul, "Wrigth”-ként volt felírva a hátára, noha a FIFA nevezési listáján és egyéb forrásokban is az angolos változat szerepel.
Nem húzódtak vissza Alexandre Guimaraes tanítványai, a hátralévő időben is állandó nyomás alatt tartották a mérkőzést gyakorlatilag lélekben feladó ellenfelet. Kis híján háromgólosra növekedett előnyük a hosszabbításban, Gómez kilépett a védők közül, de lövés helyett inkább háromszor keresztbe cselezte magát az ötösön, és amikor elszánta magát, egy visszafutó védő a gólvonalon állva tisztázott.
Bora Milutinovics ötödik világbajnoki együttesének borzasztóan megnehezült a dolga. A brazil és a török válogatott közül legalább egyet meg kell vernie, ha tovább akar jutni, erre azonban csekély az esély.