&És akkor Winston Parks megindult. A tizenhatoson belül járt, talán már akkor elpasszolhatta volna a labdát a kifutó Rüstü Recber mellett. Talpon volt az egész stadion, Costa Rica népe azért imádkozott, hogy berúgja, Törökországban pedig iziben Allahhoz fordultak segítségért. Csakhogy Parks nem lőtt, hanem a jobbnál is jobb helyzet reményében kicselezte Rüstüt. Már csak Allahhal állt szemben& Mégis az üresen hagyott kapu mellé trafált. Maradt az egy-egy fontos pontot érő, illetve a "félholdasok túlélését jelentő 11.
Emígyen viszonylag egyszerű volt a képlet a C-csoport záró köre előtt: ha a törökök tovább akarnak jutni, minél több góllal meg kell verniük Kínát, közben fohászkodhatnak azért, hogy Brazília felülmúlja Costa Ricát. Senol Günes, az eurázsiai társulat kapitánya mindehhez annyit fűzött hozzá a kezdés előtt, hogy ő két dologban biztos. Egy: Törökország megveri Kínát. Kettő: Brazília megveri Costa Ricát. Ez esetben pedig mehet az isztambuli buli.
Bülent Korkmaz, a törökök repülô embere a helyzet magaslatán. Így volt ez a 9. percben is, amikor szerencsés gólt fejelt
Bülent Korkmaz, a törökök repülô embere a helyzet magaslatán. Így volt ez a 9. percben is, amikor szerencsés gólt fejelt
Bülent Korkmaz, a törökök repülô embere a helyzet magaslatán. Így volt ez a 9. percben is, amikor szerencsés gólt fejelt
Bülent Korkmaz, a törökök repülô embere a helyzet magaslatán. Így volt ez a 9. percben is, amikor szerencsés gólt fejelt
Hogy az éppen ötvenesztendős szakember ráncos homlokkal foglaljon helyet a kispadon, arról azért tettek a játékosai. Az egyik legjobb támadónak tartott Hakan Sükür tudniillik "bevágta a durcát”. Egy darabig ugyan szótlanul tűrte, hogy a sajtó munkatársai őt tegyék meg bűnbaknak az eddigi, várakozáson aluli szereplésért, aztán hirtelen elszakadt a húr. Úgy kifakadt, hogy azt talán még maga is megbánta. "Tele van a hócipőm! Az újságírók nem ismernek kegyelmet, keményen kritizálnak, holott fogalmuk sincs, mi történik a háttérben. Való igaz, az első két mérkőzésünkön nem úgy teljesítettem, ahogy az tőlem elvárható lenne, de senki se feledje, egy csatár akkor veszélyes, ha a társai kiszolgálják. Nos, a mi csapatunkban ezt valahogy képtelenek felfogni a többiek, középpályásaink csak magukkal vannak elfoglalva, náluk önzőbb futballistákat még nem is láttam” – döbbentett meg sokakat a "Boszporusz Bikájaként” gyakorta emlegetett labdarúgó.
Jó vezérhez illőn, Günes igyekezett csitítani a kedélyeket, kifelé azzal védekezett, hogy csupán a nagy tét miatt feszültek ennyire fiai, ám afelől nincs kétségünk, hogy az öltözőben alaposan helyretette őket. A hivatalos verzió szerint ugyan Hakan Sükür összeszedett egy kisebb sérülést csapata legutóbbi meccsén, a kivonuláskor kiderült, fájó kritikák ide, fájó láb oda, vállalja a játékot. Csakúgy, mint Rüstü, aki az előző mérkőzés óta a sajgó kezét kezeltette. Nagy szerencse, hogy a 11. percig semmi dolga nem akadt. Illetve: addig kétszer is feltette a kezét. Gyorsan tegyük hozzá, nem a kínai csatárok késztették megadásra, sokkal inkább örömében lendítette magasba karjait. A 6. percben ugyanis Hasan Sas bombázott 13 méterről Csiang Csin kapujába, hárommal később pedig a törökök előnyét egy okos stukkolással megduplázó Bülent Korkmaz fejét puszilgathatták a többiek.
Ôk mondták Senol Günes: – Megígértük, hogy Törökország kijut a világbajnokságra, majd ígéretet tettünk arra is, hogy továbbjutunk a csoportunkból. Mindkét fogadalmunknak eleget tettünk, hiszen minden a terveink szerint alakult. Az egyetlen dolog, ami csalódást okozott a vb-n, az a Costa Rica elleni döntetlenünk. Ma kétségkívül megérdemeltük a gyôzelmet a kínai válogatott ellen. Nyilvánvalóan nem a mi kívánságunkon múlik, hogy kivel mérkôzünk majd a legjobb tizenhat között. Tulajdonképpen mindegy, hogy Oroszország, Belgium vagy Japán lesz-e a következô ellenfelünk. Talán a legnehezebb a házigazdák ellen lenne, hiszen ôket buzdítja a közönség, de ettôl változatlanul úgy vélem, hogy számunkra teljesen mindegy, kivel kell játszanunk.
Bora Milutinovics: – Amikor egy csapat ilyen vereséget szenved, azt igen nehéz megmagyarázni. Szerintem ekkora különbséget jelent, ha egy válogatott története során elôször szerepel a világbajnokságon. Az apró részletekbôl áll össze egy ilyen nagy különbség. A háromgólos vereség ellenére szerintem ezen a mérkôzésen játszottuk a legjobb focit a tornán. A vereségünkre nem lehet mondani, hogy meglepô, hiszen tudtuk, hogy a török csapat nagyon jó, így egyetlen dolgot fájlalok igazán a mérkôzés után: nem találtunk be a kapuba, így rúgott gól nélkül fejezôdött be számunkra a világbajnokság. Köszönöm a kínai embereknek, hogy mindvégig lelkesen támogattak munkámban. Élmény volt a kínai válogatottnál dolgozni.
Bülent Korkmaz: – Jól játszottunk, a mérkôzés egészében az történt a pályán, amit mi akartunk. Számomra pedig külön örömöt jelent, hogy gólt szerezhettem a világbajnokságon. A következô körben sokkal nehezebb meccs vár ránk, de ha minden tudásunkat beleadjuk, úgy meglehet a következô gyôzelem is.
Li Vej-feng: – Nagyon szomorú vagyok a vereség miatt. Az egyetlen dolog, ami vigasztal, az az, hogy tudásunk legjavát adtuk a sikerért. Ez most csak ennyire volt elég, de 2006-ra sokkal jobb csapatunk lesz ennél. Csapatunk Ázsiában versenyképes a legjobbakkal, ám a világelit bizony épp olyan távolságra van még tôlünk, mint azt az eredményeink mutatják.
Amondóak vagyunk, a két gólt ne intézzük el ennyivel. Egyfelől azért ne, mert mindkettőnél szükség volt az acélosnak éppenséggel nem nevezhető kínai védőfal hathatós közreműködésére. Az első találat előtt Li Vej-feng és Vu Cseng-jing testén "flipperezett” egyet a labda, mielőtt Hasan Sas elé került volna, a másodiknál meg a kissé rossz ütemben felugró Li Hsziao-peng fejéről pattant Bülent homlokára. És még egy megjegyzés: a félholddal díszített címeres mezt tizenhetedik alkalommal magáró húzó Hasan Sas időzítésére sem lehet panasz, lévén eddigi két válogatottbeli gólját ezen a tornán szerezte. Visszatérve a meccsre, annak is a 11. percére: ekkor írhattuk fel az első kínai helyzetet, amelynek végén Hao Haj-tung, ahogy mi mondanánk, Csikar-szögből (vagy ahogy arrafelé mondanák: Csi-kar-szögből) jobbal szúrta rá a labdát, azonban Rüstü hárított. Bora Milutinovics gárdája a 28. percben még közelebb került a szépítéshez, Jang Csen lövése már a törökök egyesén is túljutott, csakhogy a jobb oldali kapufa a kifestett szemével az amerikai futballistákat idéző hálóőr segítségére sietett. Fájdalom, a 35.-ben már menthetetlen volt Rüstü: egy rossz mozdulat nyomán meghúzódott, így át kellett adnia helyét a keret második számú kapusának, Ömer Catkicnak. Több szót nem is érdemel az első felvonás. A második pedig ennél is kevesebbet…
Mindössze a szünetben csereként beállt Szao Csia-ji 59. percben begyűjtött piros lapja, valamint a frizurájával a legrosszabb punkokra emlékeztető Ümit Davala 85. percben elért gólja ér meg néhány szót. Előbbi feleslegesen taposta szét Emre Belözoglu vádliját, míg utóbbi gyönyörűen, kapásból zúdította a labdát a rivális kapujába. És mivel itt 3–0, Szuvonban meg 5–2-es brazil diadal lett a vége, Törökország csoportmásodikként lépett tovább, a folytatásban a H jelzésű kvartett legjobbjával (Japán, Oroszország, Belgium, sőt, még Tunézia is pályázik e titulusra) meccselhet. Ami pedig a vb-újonc Kínát illeti: a közönség szimpátiáját kivívó csapat tagjai az otthoni szokásoknak megfelelően hiába tekertek rendületlenül, pont és rúgott gól nélkül, 0–9-es gólkülönbséggel búcsúztak a világbajnokságtól, illetve szerb kapitányuktól. Némi vigaszt jelenthet számukra, hogy a szintén dupla nullát (se pont, se gól) produkáló, 0–12-es gólkülönbséggel záró Szaúd-Arábia még náluk is gyengébb mérleggel "dicsekedhet”. Ismerjük el, ez nem kis bravúr…
