Casillast sérülések segítették

Vágólapra másolva!

2002.06.17. 22:09

Címkék

,,Pusztán szerencse kérdése, hogy az ember megfogjon egy tizenegyest.”
Ez a mondat az alig több mint huszonegy esztendős Iker Casillastól származik, méghozzá a Spanyolország–Írország elleni összecsapást követően. Ismerve a történteket, meglehetősen szerényen nyilatkozott a Real Madrid fiatal kapusa. Neki ugyanis háromszor volt szerencséje a szuvoni összecsapáson.

Névjegy
IKER CASILLAS
Született: 1981. május 20., Madrid
Nemzetisége:
spanyol
Magassága/
testsúlya:
184 cm/80 kg
Posztja: kapus
Válogatottságainak/góljainak száma: 17/0
Klubja: Real Madrid
Legnagyobb sikerei: 2x Bajnokok Ligája-gyôztes (2000, 2002), spanyol bajnok (2001), Spanyol Szuperkupa-gyôztes (2001), U20-as világbajnok (1999), Európa legjobb utánpótláskorú játékosa (2000 – Bravo-díj)

Azaz három tizenegyest hárított. A rendes játékidőben Ian Harte büntetőjét, a mindent eldöntő párbaj során pedig David Connolly és Kevin Kilbane próbálkozását ártalmatlanította. Bravúrsorozata negyeddöntőt ért a spanyoloknak!
Igazi villámkarrier az övé, hiszen az 1998–99-es idényben még a Real C-csapatát erősítette, egy évvel később azonban már a "nagyok” összeállítása kezdődött az ő nevével. Kellett ehhez némi szerencse, a világbajnok (1990) Bodo Illgner sérülése, az argentin Bizarri rengeteg bizonytalankodása, de tény: hősünk megragadta a lehetőséget. A Primera Divisiónban a kapott gólok tekintetében a Real Madrid Iker Casillas érkezése előtt hátulról a második helyen állt, ám a tinisztárral sokkal stabilabb lett a védelme. A bajnoki címet ugyan nem sikerült megszereznie, de a Bajnokok Ligájában a csúcsra ért a gárda.

Lehet, hogy Raúlnak ki kell hagynia a szombati negyeddöntôt

Nem sokkal azt követôen, hogy véget ért az írek elleni tizenegyespárbaj és mintegy negyvenmillió spanyol szívrôl legördült egy hatalmas kô, José Antonio Camacho szövetségi kapitánynak máris új gondokkal kellett szembenéznie. Nem túlzás kijelenteni, hogy az ibériaiak pirruszi gyôzelmet arattak, ugyanis három meghatározó játékosuk is kidôlt a sorból, köztük a gárda elsô számú csillaga, Raúl.
A Real Madrid csatárát a 80. percben le kellett cserélni, mert meghúzódott a combhajlítóizma, azaz szó sem volt arról, hogy Camacho már zsebben érezte a továbbjutást, ezért pihentetni akarta volna a sztárt. „Izomhúzódást szenvedtem, és csak hat nap van a következô mérkôzésünkig. Nagyon rövid ez az idô, nehezen tudom elképzelni, hogy felépülök addig. Mindenesetre reménykedem – jelentette ki a játékos nem sokkal a mérkôzés után, majd hozzátette: – Biztos vagyok abban, hogy a csapat, ha kell, nélkülem is jól szerepel majd. Az elôdöntôre meg tényleg felépülök. Mindössze egyetlen lépésre vagyunk attól, hogy történelmet írjunk.” Arra a kérdésre, miszerint Dél-Koreát vagy Olaszországot látná szívesebben ellenfélként a negyeddöntôben, Raúl a következôket mondta: „Az olaszoknak szép múltjuk van, míg a dél-koreaiak mögött óriási erôt adó szurkolótábor áll. Mindkét csapat kemény erôfeszítésre késztetne minket, de inkább az olaszokat választanám, mert velük több elszámolnivalónk van.”
Raúl mellett Albelda is megsérült – a valenciai herecsavarodást szenvedett –, és már a hosszabbítást sem tudta a pályán tölteni. Mivel Camacho addigra már kihasználta mindhárom cserelehetôségét, a spanyolok tíz emberrel küzdötték végig az utolsó fél órát – egészen pontosan csak kilenc és féllel, mert Luis Enrique is meghúzódott, így ô sem volt teljesen fitt. A negyeddöntôrôl kis szerencsével egyikük sem marad le, bár Albeldának egyelôre a mozgás is nehezére esik. „Bizakodó vagyok, de sajnos futás közben még vannak kisebb fájdalmaim. Az orvosok szerint, hála a gyors beavatkozásnak, nem történt nagy baj, ezért remélem, hogy minél elôbb pályára léphetek” – nyilatkozta a középpályás.

Az 1999-ben junior-világbajnoki címet szerző Iker Casillas 19 évesen Európa legjobb klubcsapatának első számú kapusa volt.
Elsősorban a John Benjamin Toshackot váltó Vicente Del Bosquénak köszönhette a felemelkedését, aki bizalmat szavazott neki, még azután is, hogy Illgner felépült a sérüléséből. Gondoljanak bele, egy zöldfülű ifjoncnak egy német világbajnok volt a tartaléka. (Nem sokáig, Illgnert a házi rangsorban az újonnan igazolt César is megelőzte, röviddel ezután pedig a német kapus bejelentette a visszavonulását.)
A folytatás azonban nem úgy sikerült, ahogyan Casillas elképzelte. Több fontos mérkőzésen is hibázott, így közben hiába hozott meccseket a csapatnak, Del Bosque mester inkább a megbízhatóbb César mellett tette le a voksát. Nem volt ez másképp a 2001–2002-es szezonban sem, hol Casillas, hol César kezdett, a fontos meccseken inkább az utóbbi, de az év mérkőzése mégis az ifjú titánról szólt.
A Real Madrid májusban, Glasgow-ban a Bayer Leverkusen ellen próbálta megszerezni első trófeáját a centenáriumi évben. César kezdett, nem védett rosszul, Lúcio góljáról nem tehetett, de semmi több. A második félidőben aztán megsérült, és kénytelen volt átadni a helyét Casillasnak. A cserekapusnak a hajráig semmi dolga sem volt, akkor azonban bemutatott három döbbenetesen nagy bravúrt, és máris megvolt a királyi gárda kilencedik BL- (BEK)-elsősége.
Akkor már tudott volt, hogy Casillas ott lesz a világbajnokságra utazó spanyol válogatott keretében is, méghozzá második számú kapusként. Santiago Canizares helye megingathatatlannak tűnt, dacára annak, hogy ő csak három, míg Casillas öt meccsen védett a selejtezők során. Röviddel az ázsiai túra előtt azonban a Valencia egyese a szállodai szobájában ráejtett egy üveget a lábára, és elbúcsúzhatott a világbajnoki álmaitól. José Antonio Camacho szövetségi kapitány a műtéten áteső Canizares pótlására Casillast jelölte ki, aki eddig remekül látja el a feladatát.
Mint mindig, ha egy sérült vetélytársa helyét kell átvennie.