Kahn (balra), a németek legbiztosabb pontja rendszeresen elbeszélget a cserékkel (Fotó: Reuters)
Kahn (balra), a németek legbiztosabb pontja rendszeresen elbeszélget a cserékkel (Fotó: Reuters)
A csoportmérkőzések során semmi gond sem volt a német táborban, Rudi Völler mindhárom összecsapáson ugyanabban a formációban küldte pályára a csapatát. A Paraguay elleni nyolcaddöntőben eltiltások – Hamann, Ziege, Ramelow – miatt módosult a felállás, a gárda azonban így is nyert 1–0-ra, és ezzel váratlan frontot nyitott meg a kereten belül. Az eliltottak helyettesei (Jeremies, Rehmer, Bode), a mérkőzésen csereként beálló Kehl, illetve a Jancker helyére taktikai okokból bekerülő Neuville is jelezte: úgy gondolja, ott a helye az Egyesült Államok elleni kezdőcsapatban. Akárcsak a Paraguay elleni meccset kényszerből kihagyók. Mindenki a nyilatkozataival bombázza Völlert, akinek azért akad egy segítője is. A csapatkapitány, Oliver Kahn. Ha valaki, akkor ő pontosan tudja, milyen érzés világversenyen a kispadot koptatni. A Bayern München kapusa az 1994-es világbajnokságon Bodo Illgner, az 1996-os Eb-n és az 1998-as vb-n Andy Köpke tartaléka volt, a három tornán egyetlen percet sem játszhatott! "Folyamatosan beszélgetek azokkal a játékosokkal, akik nem jutnak szóhoz – árulta el Kahn. – Nagyon kemény feladat. De ha megy a csapat szekere, akkor a kimaradóknak alá kell rendelniük magukat a közös érdekeknek. Azt viszont mindenki láthatja, hogy ha új ember kerül a csapatba, akkor ő villámgyorsan integrálódik. Kehl is csereként lépett pályára a paraguayiak ellen, és egy perc elteltével már pontosan tudta a helyét és a feladatát.”
Maradnak a szigeten
A Német Labdarúgó-szövetség egy ideig azt fontolgatta, hogy módosítja a válogatott útitervét, és sikeres negyeddöntôs szereplés után a keret nem tér vissza Szogvipóba, hanem azonnal a következô összecsapás helyszínére, Szöulba repül. Rudi Völler csapatfônök szerette volna megkímélni a játékosait az újabb két repülôúttól, ráadásul azonnali költözés esetén a csapatnak több lehetôsége lett volna az ütközet helyszínén gyakorolni. A tervnek azonban akadtak ellenzôi is, elsôsorban a televíziós társaságok. A csatornáknak roppant drága lett volna a költözés, miután harmadszor is ki kellett volna építeniük a stúdióikat. Minden bizonnyal az ô tiltakozásuk is hozzájárult ahhoz, hogy a DFB végül lesöpörte a sportszakmai indokokat, és nem fogadta el a módosított változatot.
Kahnnak eddig sikerült rendet tartania a gárdán belül, amely egyelőre menetel. A csapat nyomulását egyre többen hasonlítják az 1986-os előretöréshez, mivel egyre több a hasonlóság az akkori és a mostani torna között. Tizenhat éve Franz Beckenbauer is egy meggyengült, sérülések által hátráltatott legénységgel vágott neki a tornának, átküzdötte magát a csoportmeccseken, majd a nyolcaddöntőjét is 1–0-ra nyerte meg. Az egyetlen különbség, hogy Marokkó ellen Lothar Matthäus a 87. percben szerezte meg a továbbjutást érő gólt, míg most a paraguayiak ellen Neuville a 88.-ban volt eredményes. Akkor Mexikó volt a gárda ellenfele a legjobb négy közé jutásért zajló ütközeten, most is majdnem az aztékok jutottak nekik, de aztán az amerikaiak másképp gondolták… Amennyiben Kloséék bejutnak az elődöntőbe, 61 400 euró üti fejenként a markukat. A legjobb nyolc közé kerülésért 35 800 eurót utalt át minden játékosnak a német szövetség, a végső győzelem 92 ezer eurót, a második hely pedig 71 600 eurót érne. Persze, a szövetségnek van miből osztogatnia: a Nationalelf eddig 4.05 millió eurót futballozott össze a világbajnokságon (négy éve az aranyérmes francia gárda alig kapott többet ennél az összegnél a FIFA-tól), a következő körbe jutás pedig további 2.05 milliót jelentene.