Hiddinktől újra csodát várnak

Négy év után maradt ismét trófea nélkül a PSV együttese, amely ugyan több sorozatban (elsősorban a bajnokságban) ott volt a tűz közelében, de sehol sem sikerült célba érnie. A sikerekhez szokott vezérkarnak pedig enynyi éppen elég volt ahhoz, hogy menessze a kupákat az előző években menetrendszerűen szállító Eric Gerets mestert, és a helyére Guus Hiddinket, a dél-koreai válogatottat a világbajnoki negyedik helyig repítő trénert szerződtesse.
A belga szakvezető eltávolítása cseppet sem volt váratlan, miután a szezon végére több kulcsjátékosával is összeveszett, a csapategységet akkorra már hírből sem ismerték a Philips-gyár társulatában, és az eredmények sem jöttek úgy, ahogyan azt szerették volna. Mert Eindhovenben a bajnoki ezüst kudarcnak számít, pláne egy olyan Ajax mögött, amely a 2001–2-es idényben még nem volt az igazi. A rossz emlékek ellenére Geretstől fantasztikus ünnepség keretében vettek búcsút a PSV-nél. A gálán többek között Romário is fellépett – mi több, két gólt is rúgott –, majd rengetegen könnyeztek, amikor Harry van Raaij klubelnök hivatalosan is elköszönt a belgától. "Nem tudom elmondani, mennyire meghatódtam. Ezek voltak életem talán legfelemelőbb pillanatai. A PSV volt az én csapatom, és mindörökké az is marad” – mondta a búcsúest után Gerets.

Az egykori kőkemény bekk helyét a klub egy másik legendája, Guus Hiddink foglalta el. A vébén a dél-koreai nemzeti tizeneggyel a negyedik helyig jutó tréner elsősorban edzőként alkotott nagyot Eindhovenben, irányításával bajnoki címeket, kupát és ami mindennél fontosabb, Bajnokcsapatok Európa-kupáját nyert az együttes a nyolcvanas évek végén. Különösen utóbbira van most kevés remény (habár a PSV ott van a Bajnokok Ligája főtábláján), de az első két titulus begyűjtéséhez is alaposan össze kell kapnia magát a PSV-nek.
Hiddink edzői kvalitásait ismerve ez meg is történhet. A kétéves megállapodást (utána alighanem újra második hazája, Dél-Korea felé veszi az irányt, de újabban már Kína is felvetődött lehetséges célállomásként) aláíró mester gyakorlatilag ugyanazzal a kerettel kezdheti meg a munkát, amellyel elődje a tavaszt befejezte. A gólvonalon nem lehet kérdéses Waterreus helye – ha ő megsérül, akkor hatalmas gondban lehet Hiddink, lévén nincs megfelelő képességű tartalék kapusa –, és előtte is nagyjából adott a védelem: ha valami nem jön közbe, akkor ebben a sorban Ooijer, Hofland, Faber, Heintze és Bögelund közül kerül be három, esetleg négy ember.
A középpályán a többek között az Arsenal és a Barcelona által csábított, a vezérkar által végül mégis maradásra bírt Mark van Bommel lehet a kulcsember. A névjegyét már az oranjéban is letevő futballista Boumával együtt a támadásokért felel majd, míg De Jong és Vogel főképp a védekezéssel törődik.
A választék a csatársorban a legbővebb és talán a legjobb, ami éppen kapóra jön a 3–4–3-as formációra esküsző Hiddinknek. Mateja Kezsman egyre jobban belejön a góllövésbe, az új évadban talán már Van Nistelrooy-i mértékű termelést is bemutathat, Jan Vennegoor of Hesselink az előző évadban gyakran ált joker szerepkörből kilépve a kezdőcsapatban kaphat helyet, akárcsak Arnold Bruggink. És akkor a vébén feltűnő Dennis Rommedahlnak nem maradt helye…