Olasz–amerikai finálé

A legendás mester túl sok hibát vélt felfedezni, és bizonyára aggódott: ami elég volt Zetováék ellen, az kevés lesz a pénteki elődöntőben az amerikaiakkal szemben.
Nos, az amerikaiak kezdtek több ki nem kényszerített bakival, és nem nagyon tudtak mit kezdeni Gamova, Tyiscsenko és Artamonova támadásaival. Később megtalálták a ritmust, de az első játszma hajrájában Gamova két ásza kellő alapot nyújtott a szakaszgyőzelem megszerzésére. A második szettben már Scott és társai ragadták magukhoz a kezdeményezést, és az igen kemény orosz felugrásos nyitások ellenére is egyenlítettek. A harmadik felvonásban pedig egyértelmű fölénybe kerültek: Sykora a liberóposzton alkotott nagyot, de Scott és Bown ütéseivel sem nagyon tudtak mit kezdeni a túloldalon. 15:15-re egyenlítettek Gracseváék, ám Tom nyitásai és Scott blokkja 22:17-ig röpítette az amerikaiakat. Innentől kezdve nem volt megállás, és a negyedik szettben bízhatott Karpol és együttese. Nem hiába, hiszen a jól védekező szbornaja 17:11-re elhúzott, és bár felzárkózott a rivális, fordítani már nem volt esélye. A mindent eldöntő ötödik játszmában Prikeba Phipps blokkjainak köszönhetően négy ponttal elhúzott Josida csapata, és végül 115 perc alatt mattolta a döntőt (négy év után) ezúttal is elszalasztó oroszokat.
Az esti programban következett Olaszország és Kína. Természetesen a legutóbbi vb-ezüstérmes számított esélyesebbnek, ám a taljánok olyan fegyelmezetten és tetszetősen röplabdázva söpörték el az útból Dél-Koreát, hogy igenis reménykedhettek a döntőben. Az első játszmában iszonyatos hatékonysággal támadtak a csapatok, az olaszok 9:8-nál, Mello ászával léptek meg két ponttal, majd Togut alkarral áttett labdáját elnézte az ellenfél. A kínaiak azonban 8:11-ről is fordítottak, és 13:12-re átvették a vezetést. Innentől kezdve azonban sorozatban hat pontot szereztek az olaszok, majd Togut hármas vonalon kívülről érkező bombájával 22:17-re alakult az állás. A 192 centis ütő nevéhez fűződik a csapata 25. pontja is. A második játszmában is az eget verdeste a színvonal, és 15:15-nél a játékvezető ajándékozott pontot a kékeknek. Ettől elbizonytalanodtak az ázsiaiak, húsz pont fölött három hibát is elkövettek, és hiába kért időt 23:19-nél Csen Csung-he, Togut megint befejezte a szettet.
A kínaiak 4:0-val (Jang Hao nyitásai közepette) kezdték a harmadik felvonást, és igen kemény nyitásokkal, fantasztikus szervafogadásokkal, szemmel alig követhető támadásokkal tartották sakkban a riválist. Hiába jött Piccinini helyett Mifkova, Fengék nem hagyták magukat, és szépítettek. A hihetetlenül izgalmasan alakuló negyedik játékrészben egy-két ponttal "előzgettek” az ázsiaiak, 12:12-nél aztán egyenlő volt az állás, csakúgy mint 19:19-nél. Az olaszok a lehető legjobbkor aktivizálták a tartalék energiaforrásokat, és 20:21-ről (ekkor egyébként időt kért Marco Bonitta) 23:22-re fordítottak. A mezőny meszsze legjobb teljesítményét nyújtó Togut gyorsan blokkolta az ellenfél akcióját, és ugyanezt tette Leggeri is – pillanatokkal később (örömükben) sírva borultak össze a taljánok, akik a háromszoros világbajnok férfi honfitársaik nyomdokaiba léphetnek vasárnap. Ehhez persze lesz néhány szava az amerikaiaknak is.