Újra balettozott a Bayern

A bajor sztárgárda a városi rangadón az első 45 percet még átaludta az 1860 München ellen, a fordulás után azonban oktatófilmbe illő produkcióval 5–0-ra megverte a nemzetközi kupaindulásra hajtó riválisát. A listavezető mellett a címvédő Borussia Dortmund is gólzáporos győzelmet aratott (4–1), méghozzá a VfL Bochum elleni, Ruhr-vidéki presztízsmeccsen. Az élmezőnybe tartozó csapatok közül a Schalke (2–0 a VfB Stuttgart ellen) és a Hamburg (2–0 a Wolfsburg ellen) is győzelemmel zárta a játéknapot, míg a Stuttgart, valamint a Bochum mellett a Werder Bremen is pont nélkül maradt, miután kikapott a tavasszal eleddig csak vesztő Nürnbergtől. A hátsó régiókban egyre nagyobb bajba kerül a Bayer Leverkusen, amely kikapott otthon a Hansa Rostocktól, és ezzel alighanem állás nélkülivé tette edzőjét, Klaus Toppmöllert.
Persze a 21. forduló elsősorban a müncheni belharc miatt volt érdekes, semleges, illetve a Bayern-ellenes drukkerek nagyon bíztak abban, hogy a jó formában lévő, legutóbb a Werdert idegenben elpáholó "oroszlánok” megállítják a kilenc mérkőzés óta veretlen éllovast. Negyvenöt percen keresztül úgy tűnt, van esély a meglepetésre, a pályaválasztók "partiban” voltak a Hitzfeld-társulattal, a fordulás után aztán jött a henger.
A Bayern a kora őszi önmagát idézte, amikor először kapta meg a "Fehér balett” becenevet. Ötletes, folyamatos volt a "vendégek” játéka, különösen az első gól után. A vezető gól még pontrúgásból született meg – Scholl 30 méterről szabadrúgásból csavart a kapufa segítségével a jobb felső sarokba –, utána viszont jöttek a szebbnél szebb akciók. Scholl Pizarro kiugratását követően emelt a hálóba, Lizarazu Zé Roberto beadását követően fejelt (!) a hálóba – az előtte lévő akció során az 1860 játékosai hosszú ideig "nyomoztak” a labda után –, Pizarro elegánsan passzolt a hálóba, majd Deisler magánszámát zárta le Scholl egy közeli paszszolással. "Nagyon örülök, elsősorban Mehmet miatt, aki csodálatosan játszott ezen a délutánon” – hangzott Ottmar Hitzfeld értékelése.

A Borussia még nehezebben lendült bele, mint a Bayern, tekintve hogy a címvédő a 8. percben hátrányba került a Bochum ellen. A Lehmann hibájából – a kapus nem zárta össze a lábát Buckley éles szögből leadott lövésénél – megszületett találatot követően fél óráig még szédelgett a BVB, aztán a szünetre megnyugtató, kétgólos előnyre tett szert. A fordulás után Frings még egy büntetőt értékesített, így végül a megérdemeltnél talán nagyobb különbséggel diadalmaskodott a hazai együttes. "Picit csalóka az eredmény, higgyék el, nem volt egyszerű nulla egyről talpra állnunk, mert a Bochum remekül kontrázott” – vélte Matthias Sammer, a Borussia edzője.
A sárga-feketék ezzel a sikerrel némi lélegzethez jutottak a második helyen, tekintve hogy a mögöttük lévő VfB Stuttgart elszenvedte az első vereségét 2003-ban. A Schalke gyorsan éreztette a "svábokkal”, hogy sok jóra nem számíthatnak Gelsenkirchenben, hiszen Agali hátratett labdáját Émile Mpenza már a 4. percben a hálóba továbbította. Egy hete a csatár az 59. másodpercben vette be a Hertha hálóját, akkor azonban a hazai gárda fordítani tudott, ezúttal azonban a VfB erőtlennek bizonyult. Mi több, az első félidő hajrájában Hajto még egyszer megadásra kényszerítette az egyébként zseniális dolgokat produkáló Hildebrandot, és végképp eldöntötte a három pont sorsát.
A Hamburg is igyekszik lépést tartani a nagyokkal, Kurt Jara alakulata immár tizenegy meccses veretlenségi sorozattal büszkélkedhet. A Wolfsburg ellen Cardoso remek ívű fejessel szerezte meg a vezetést az akkor már emberelőnyben játszó HSV-nak (Robson Ponte kiállítása rossz döntés volt, tekintve hogy először nem ő, hanem Hollerbach ütött, csak azt nem vette észre a bíró), majd a végén Benjamin is betalált, és máris szövögethetik a nagy terveket (UEFA-kupa) az Elba partján. "Nagyon fontos győzelmet arattunk, hiszen egy közvetlen vetélytársunkkal szemben kerültünk lépéselőnybe” – nyilatkozta a lefújás után Jara.
Leverkusenben viszont egyre nagyobbak a gondok, tekintve hogy a csapat a negyedik tavaszi bajnokiját is elbukta, a negyedik olyat, amelyen Klaus Toppmöller állása volt a tét. A tavaly még ezüstérmek garmadáját (Bundesliga, Német Kupa, Bajnokok Ligája) nyerő együttes ezúttal a középszerű Hansa Rostocktól kapott ki a BayArenában, és ha a Mönchengladbach vasárnap pontot szerez a Hertha ellen, akkor kiesőhelyre csúszik vissza.
Toppmöller leverkuseni karrierje legfontosabb összecsapásaként aposztrofálta a szombatit, és csapata ennek megfelelően kezdett. Csakhogy a helyzetek megint kimaradtak, és jött az ilyenkor szokásos büntetés. Salou a 35. percben Lantz passzából a hálóba vágta a labdát, és karrierje ötvenedik Bundesliga-góljával nehéz helyzetbe hozta a Bayert. Azonban a "gyógyszergyáriak” ekkor még nem roppantak össze, Babic révén szinte postafordultával feleltek, és úgy tűnt, helyreállhat a világ rendje. De csak néhány percig… A hazai védelem ugyanis a 41. percben "hangosan szurkolt”, amint Salou megtáncoltatta Ramelow-t, majd a hálóba lőtt.
A 2–1-es vereség után mindenki arra volt kíváncsi, mi lesz Toppmöllerrel. Reiner Calmund menedzser hivatalos hangon annyit közölt, a döntés még nem született meg, egyelőre "Toppi” a csapat edzője, de ez bármikor megváltozhat a közeljövőben. "Ha rajtam múlik, szombaton nem születik semmiféle megoldás. Alszunk egyet az esetre, lehiggadunk, mindent átgondolunk, és talán vasárnap döntünk a folytatásról” – nyilatkozta Calmund.

Ismét kudarcot vallott a Werder Bremen

Négy idei bajnoki meccsén egyetlen pontot szerzett csak a Werder Bremen. A zöld-fehérek a harmadik helyen kezdték a tavaszt, mostanában azonban Lisztes Krisztián együttese lassan, de biztosan halad lefelé a tabellán. A Werder szombaton a 2003-ban csak vereséget gyűjtő Nürnberghez látogatott, és Szabics Imre leendő csapata nyert. Lisztes – aki eddig alig-alig kapott lehetőséget – a 73. percben (csapattársa, Markus Daun kiállítását követően) léphetett pályára, de nem tudott együttesén segíteni. Adódik a kérdés: van-e összefüggés a Werder mélyrepülése és Lisztes cserepadra ültetése között. Lisztes rögvest rávágta: "Van!”, később azonban komolyan is válaszolt.
"Nem tudom, mennyi az összefüggés, de álszerénység lenne azt kijelenteni, hogy semennyi – mondta Lisztes. – Az ősszel jól ment a játék nekem is, a csapatnak is, összeálltunk, elértük a dobogót, most mégis váltott, az erdmények viszont nem jönnek. Úgy tervezem, vasárnap megkérdezem az edzőt, Thomas Schaafot, megbántottam-e valamivel, mert számomra érthetetlen a mellőzés. Igaz, most Johan Micoud besárgult, többen sérültek, szóval, a Cottbus elleni következő bajnokin csaknem biztosan kezdő leszek. Ha akkor sem rak be, amikor jóformán nincs több játékos… De erre gondolni sem merek. Azt gondolom, velem jobb a csapat, mint nélkülem, és az eredmények a legkevésbé sem igazolják az edzőt. Hiába kezdtünk most is jobban, kimaradtak a helyzetek, és bár a Nürnberg kimondottan idegesen játszott, szép lassan feljött, átvette az irányítást, és elfogultság nélkül mondhatom, elkerülhető, mi több, buta góllal vezetést szerzett. Egy szabadrúgásnál a mieink vitatkoztak, a hazaiak gyorsan elvégezték, és éles szögből kapura lőttek. Kapusunk, Pascal Borel beadásra számított, és a hálóba ütötte a labdát. Kevesebb, mint húsz percet kaptam, de még tízen is egyenlíthettünk volna, Aílton szemben állt a kapussal, de hibázott. Néhány hete még a Bajnokok Ligájáról beszéltek a városban és a klubban, úgy fest, ez egy kicsit még messze van tőlünk.”