Egy hét múlva ilyenkor már túl leszünk a Premier League első fordulóján, úgyhogy ideje, hogy folytassuk a mezőnyt bemutató sorozatunkat. A tegnapi első rész csapatai (Tottenham, Portsmouth, Wolverhampton, Leicester) után ezúttal is négy stadionban nézünk szét. A legnagyobb terjedelmet a legutóbb a dobogó harmadik fokára felkapaszkodott Newcastle Unitednek szenteljük, és a "szarkák fészkén túl megnézzük, mire készül a Middlesbrough, a Southampton, valamint a csúnya idényt záró Leeds United.
Sir Bobby Robson a 2002–2003-as szezon folyamán igyekezett nagyjából szabályos időközökben megszólalva figyelmeztetni a newcastle-i szurkolókat, hogy a United nem lesz bajnok, ne kezdjék hát illúziókba ringatni magukat. Az ismert erőviszonyok és a végeredmény – 3. hely, 14 pont hátránynyal a bajnok Manchester mögött – alapján egyaránt azt kell mondanunk, tökéletesen igaza volt a realitásoktól elszakadni nem hajlandó mesternek. No, persze az ő hangja is elhalkult valamelyest akkor – úgy az idény utolsó harmadában –, amikor a csapat egy ideig ismét rohamtempóban közelített az ősszel már megtapasztalt első hely felé.Sir Bobby visszafogottsága mindazonáltal tökéletesen érthető. Olyan klubnál, amely ugyan négyszeres bajnok, de az ötödik cím után immár csaknem nyolcvan (!) éve epekedik, nem lehet szeleburdi módon fűt-fát ígérni az embereknek, akár egy politikai nagygyűlésen. Elkél a tapintat és a józanság, mert hihetetlen, de igaz: az 1900-as évek talán legjobb angol együttese, amely akkoriban háromszor is aranyérmet nyert, egyetlen, 1927-es fellángolás után többé nem tudott az élen végezni. Mi több, a Premier League megalakulásáig még érmet sem szerzett! Azóta viszont összejött már két bronz és két ezüst, érthető tehát, hogy a St. James’ Park közönsége egyre inkább reménykedik a legfényesebb medália megszerzésében.A remény jogos, hiszen a "szarkák” időnként már az előző évadban is úgy fociztak, ahogy egy bajnokságra törő társaságtól elvárható. A vezetőség pedig láthatóan jó partnere Robsonnak a csapatépítésben, számottevő játékerőt képviselő futballista az ő regnálása idején (1999 óta) nemigen távozott a klubtól. Ugyanakkor, mivel abramovicsi mélységű pénzforrások nem állnak rendelkezésre, sztárok sem igen érkeztek, de minden átigazolási időszaban sikerült szert tenni egy-két magasan jegyzett, hasznos labdarúgóra. Jött Kieron Dyer, Olivier Bernard, Titus Bramble, Jermaine Jenas, Hugo Viana, majd Jonathan Woodgate, a legújabb fogás most éppen Lee Bowyer, jóllehet róla meg kell említeni, hogy jelentős kockázatot vállalt vele a Newcastle. Mert bár nagyszerű képességű, gólerős középpályás – 1999-ben a szezon legjobbjának választották a Premier League-ben –, a Leeds Unitednél töltött évek alatt olybá tűnt, hogy nehezen tudja fékezni magát a pályán és azon kívül is (bizonyíték erre a hírhedt bírósági ügye).Ha egészen más értelemben is, de ugyancsak bizonytalansági tényezőt jelent Alan Shearer. Az egykori háromszoros gólkirállyal a legkevésbé sincsenek fegyelmi gondok, az ő esetében az a kérdés: mi lesz, ha esetleg gyengébben teljesít, mint eddig? Ne feledjük, maholnap 33 éves lesz, ami egy csatár esetében nem kifejezetten ideális kor – viszont tény, hogy a csíkos mezesek teljesítménye a legutóbbi idényben nagyban függött attól, milyen napot fogott ki Shearer. Nem jó jel, ha egy csapat ennyire rá van utalva egy pályafutása delén már túljutott játékosára.Craig Bellamyra vár a feladat, hogy megpróbálja a teher minél nagyobb részét levenni tapasztalt csatártársa válláról. A mögöttünk álló szezonban berobbanó walesi támadónak kétségkívül megvannak ehhez az adottságai, amint ígéretes "Shearer-pótlónak” tetszik a zairei Lomana Lua Lua és a nigériai Shola Ameobi is.A csapategységgel és a lelkierővel vélhetően az idén sem lesz baj, emlékezhetünk, milyen döbbenetes feltámadást produkált a Newcastle a Bajnokok Ligájában. Az első csoportkörben elveszítette első három mérkőzését, majd e reménytelen helyzetben véghezvitte azt a mindaddig példa nélküli bravúrt, hogy a másik hármat megnyerve továbbjutott. Igaz, a második körben már nem termett neki sok babér, de e tény alighanem az addigra a hazai bajnokságban is jelentkező fáradtság számlájára írandó. Az idén már nagyobb nemzetközi tapasztalattal vághatnak neki Shearerék a kalandnak, melynek első részfeladata a szerb-montenegrói Partizan Beograd kiütése lesz a selejtezőben.A felkészülési meccseken jól szerepelt a United, az eredmények közül kiemelkedik a német bajnok Bayern München ellen elért 2–2-es döntetlen. Ha a gárda formája nem hanyatlik, még az is előfordulhat, hogy Sir Bobby Robson nem fojtja majd el csírájában a drukkerek álmát.Newcastle United (3.)
Alapítási év:
Alapítási év: 1881
Elnök: Freddy Shepherd
Menedzser: Sir Bobby Robson
Stadion: St. James’ Park (befogadóképessége: 52 193)
A klub színe: fekete-fehér
Legnagyobb sikerei: Vásárvárosok Kupája-győztes (1969), 4x angol bajnok (1905, 1907, 1909, 1927), 6x FA-kupa-győztes (1910, 1924, 1932, 1951, 1952, 1955)
Cím: St. James’ Park
Newcastle-upon-Tyne
NE1 4ST
Nagy-Britannia
Tel: 00 44 191 2018400
Fax: 00 44 191 2018600
Internet: www.nufc.co.uk
Becenév: Magpies (szarkák)
A keret. Kapusok: Given (1), Harper (13), Caig (24), Collin (33); védők: R. Elliott (3), O’Brien (5), Griffin (12), Quinn (14), A. Hughes (18), Bramble (19), Woodgate (27), Caldwell (30), Dabizasz (34), Bernard (35); középpályások: Solano (4), Acuna (6), Jenas (7), Dyer (8), Speed (11), Ambrose (17), Gavilan (21), McClen (22), Kerr (25), Bowyer (29), Hugo Viana (45); csatárok: Shearer (9), Bellamy (10), Cort (16), Lua Lua (20), Ameobi (23), Chopra (28)