Nem jó megoldás
Hogy közelebb kerüljünk a történethez, két magyar kapust is megkérdeztünk az ügyben. Rabóczki Balázs volt az elsô, aki most épp a fizikai felkészülés közepén jár a dán bajnok FC Köbenhavnnal. „Szerintem marhaság az egész! Én nem hiszek abban, hogy a kapus megkapja az utasítást, aztán kiszalad a jobbszélsôhöz, és közli vele, mi a teendô. Azért vannak az edzések, az edzôtáborok, a taktikai értekezletek, hogy a mérkôzésen ilyen segítségre már ne legyen szükség. Ha az edzô mégis tudatni akarna valamit, akkor odaküldi a kapusedzôt a hálóm mögé, aki diszkréten elôadja a mondandóját, amíg a labda nincs a közelben, majd visszamegy a helyére.”
A Nemzeti Sport ôszi rangsorának legjobbja, Végh Zoltán (MTK) sem volt elragadtatva az ötlettôl: „Nem hinném, hogy ez jó megoldás. Én azt sem szeretem, ha a pályán kívülrôl szólnak be, de az végképp borzasztó lenne, ha valaki folyvást a fülembe karattyolna. Ez halott ügy.”
Nem jó megoldás
Hogy közelebb kerüljünk a történethez, két magyar kapust is megkérdeztünk az ügyben. Rabóczki Balázs volt az elsô, aki most épp a fizikai felkészülés közepén jár a dán bajnok FC Köbenhavnnal. „Szerintem marhaság az egész! Én nem hiszek abban, hogy a kapus megkapja az utasítást, aztán kiszalad a jobbszélsôhöz, és közli vele, mi a teendô. Azért vannak az edzések, az edzôtáborok, a taktikai értekezletek, hogy a mérkôzésen ilyen segítségre már ne legyen szükség. Ha az edzô mégis tudatni akarna valamit, akkor odaküldi a kapusedzôt a hálóm mögé, aki diszkréten elôadja a mondandóját, amíg a labda nincs a közelben, majd visszamegy a helyére.”
A Nemzeti Sport ôszi rangsorának legjobbja, Végh Zoltán (MTK) sem volt elragadtatva az ötlettôl: „Nem hinném, hogy ez jó megoldás. Én azt sem szeretem, ha a pályán kívülrôl szólnak be, de az végképp borzasztó lenne, ha valaki folyvást a fülembe karattyolna. Ez halott ügy.”
Aztán amikor fény derült a cselre, annyival hajtotta el az érdeklődőket, hogy: "Nem, az edzőm nem mondta meg, hogy merre vetődjek."
Persze azért ő is érezte, hogy ennyi nem lesz elég a zsurnalisztáknak, ezért hozzátette: "Az első pár percben elég furcsa volt, aztán később már észre se vettem. Az edzőm kétszer vagy háromszor adott taktikai utasítást, ezeket én továbbadtam a védőknek. Ennyi volt az egész."
A szabályalkotók kicsit többre értékelték a furcsa esetet, mert úgy repültek rá a témára, mintha csak az oldalvonalakat akarta volna valaki kiiktatni. Mindenekelőtt belga hivatalnokok akarnak vizsgálódni az ügyben, ám ehhez először is az kellene, hogy a precedensértékű találkozó bírói jegyzőkönyvében is szerepeljen az eset. A futballisták felszerelésére vonatkozóan a FIFA négyes számú előírása a mérvadó, ez viszont említést sem tesz adó-vevőkről: "semmi olyat sem viselhet a játékos, amivel magát vagy ellenfelét veszélyeztetné, különös tekintettel az ékszerekre".
Mint látható, az európai futball szereplőit váratlanul érte az eset, ezzel szemben mondjuk a Formula–1-ben vagy az amerikaifutball-bajnokságban már régóta bevett fogás a rádiózgatás. Az angol szövetség (FA) szóvivője, David Davies a következőket mondta: "Mi is furcsálljuk a történteket, de mindig is nyitottak voltunk az újra. Ám sokszor magunk maradtunk az újító ötleteinkkel." A nemzetközi szabályalkotó testület február 28-án Londonban ülésezik legközelebb, és mérget lehet venni rá, hogy foglalkozik majd az üggyel. Bár nem valószínű, hogy repesnének majd a szabálymódosítás ötletétől, mert a tagok hagyománytisztelők: négy FIFA-reprezentáns mellett Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales alkotja a szövetséget.
Velük szemben áll mondjuk a belga szövetségi kapitány, Aimé Anthuenis: "Ez igazi forradalmi ötlet. Ha a FIFA rábólint, én azonmód bevetem majd!"