Pattogó narancslabda

SEBASTIAN TAMÁSSEBASTIAN TAMÁS
Vágólapra másolva!
2004.02.17. 20:50
Címkék
 Hogyan lesz valakiből bandyjátékos? - kérdeztük Ádámfi Attilát, aki azonkívül, hogy a válogatott egyik legjobbja, a budapesti B-csoportos világbajnokság szervezőbizottságának igazgatója is.
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
Ádámfi Attila, a válogatott egyik legtapasztaltabb tagja a vb szervezôje is egyben (Fotó: Czagány Balázs)
– Tizenhét éves voltam, amikor a bátyám egyik ismerőse elcsábított minket a Városligetbe. Gyerekként sok sportágat kipróbáltam, a korcsolyázást is, úgyhogy mondjuk, hogy az alapok adottak voltak. Akadtak hiányosságaim korcsolyázótudásban, de szép lassan kijavítottam őket. Sohasem késő elkezdeni.
– Az ember azt hinné, az élvonalbeli jégkorongozók táborából kerülnek ki a bandy legjobbjai.
– Van erre is példa, itt van Dragomir György, a Fradi egykori hokisa, a bandyválogatott játékos-edzője, aki a Magyar Bandyszövetség elnöke is egyszemélyben. Aztán a válogatott tagja még Kordisz András, az UTE hokisa, de a csapattagok többsége a bandyvel kezdte. A világ élvonalában lévő Svédországban, Oroszországban sem a hokisokból lesznek bandyjátékosok. Az északi országokban a gyerekek először korcsolyázni tanulnak meg, aztán járni, először a bandy alapjait sajátítják el, aztán váltanak közülük egyesek jégkorongra.
– Mi történne, ha, mondjuk, Palkovics, Ocskay vagy Ladányi, a jégkorong honi legjobbjai bandyütőt ragadnának? Egy csapásra a legjobbak között lennének bandyben is?
– Első néhány alkalommal bizonyára zavarná őket a pattogó narancssárga labda, a hokitól eltérő ütőhossz, a játékszabályok. Például hogy mindössze tizenöt centiméteres a palánk, nem szabad testtel ütközni, tilos az ütőt felszedni. Más a játék ritmusa is, másképp kell helyezkedni, és jóval többet kell korcsolyázni, hiszen sokkal nagyobb a pálya. Viszont a korcsolyázótudásuk hatalmas, erőnlétük is profi, úgyhogy a mai magyar amatőr bandyélvonalban egykettőre a legjobbak között lennének. Persze tudniuk kell, nem ebből a sportágból fognak megélni…
– Mennyire amatőr ez a sportág?
– Amennyire csak lehet. Pénzt nem kapunk a szereplésünkért, csakis szerelemből járunk le edzeni hetente kétszer, munka, tanulás után. Míg Skandináviában és Oroszországban adott a sportágnak megfelelő hatalmas jégfelület, rengeteg a hely, az ember, addig Magyarországon egyetlen pálya áll a bandy rendelkezésére, a városligeti műjég. A válogatott is itt edz, meg létezik ugyan négy klub, de valamennyien együtt edzünk, úgyhogy a hangulat igazán családias.
– Ilyen a szövetség vezetése is? Egyáltalán ki a szövetségi kapitány?
– A szövetségnek még irodája sincs, és a teendőket úgynevezett társadalmi munkában, magyarán ingyen végezzük. Az utóbbi időben főleg Dragomir György a főszervező, de most a vébélázban azért én is éjjel járok haza. A szövetségi kapitányunk meg… no látja ez is egy jó példa az amatörizmusunkra. A kapitány a norvég Kjetil Johansen, aki harmadéves orvostanhallgató itt, Budapesten. Egyszer hallotta, hogy létezik nálunk bandy, s egykori norvég válogatottként, valamikor a svéd elitligában játszó játékosként lejött hozzánk, és kérdezte, beállhat-e. Mondtuk, hogy persze, de hamar kiderült, nem játékostársnak, sokkal inkább tanítónak lenne jó. Egy huszonöt éves fiatalemberről van szó… De az amatörizmust csak az anyagi juttatásaira értettem, hozzáállásában teljesen profi. Ezért a pénzért – körülbelül nulla forintért – megtehetné, hogy bezuhan edzést tartani, vakarózik egy jóízűt, majd a helyszínen rögtönöz valamit, ehelyett minden edzésre készül, vázlattal, edzéstervvel jön, taktikai gyakorlatokat talál ki.

Névjegy

ÁDÁMFI ATTILA

Született: 1973. szeptember 6., Budapest
Magassága/testsúlya: 173 cm/75 kg
Egyesülete: Magyar Bandy Club
Edzôje: Dragomir György
Válogatott mérkôzések/gólok: 48/5
Legjobb eredményei: 2x vb-7. (1991, 1993), rink-vb-5. (1996), Világkupa B-csoport-1. (1991)
Foglalkozása: a Nemzetközi Súlyemelôszövetség (IWF) eseményigazgatója
– A mai, profitorientált világban adódik a kérdés: miért csinálják?
– Szerelemből. Azt is mondhatnám, pihenésképpen. Mert ugyan pénzbe, időnkbe, energiánkba kerül, de nincs ennél jobb módszer kiszellőztetni a fejünket. Én személy szerint szórakozásból kezdtem, aztán itt ragadtam. Szeretem a telet, nem félek a hidegtől, jól érzem magam a jégpályán. De azért nem lehet bulinak felfogni a válogatottságot, az ember mégiscsak hazája színeit képviseli, úgyhogy akármennyire is amatőrök vagyunk, szeretnénk, ha a mi hozzáállásunk is profi lenne, és igyekszünk mindig kiadni magunkból a maximumot. Még egy adalék a szerelem témában: tavaly utaztam több ezer kilométert, csak hogy lássam Svédországban a bandy Világkupa-döntőt. Hihetetlen, mekkora élmény egy-egy skandináv utazás, a bandy ott elképesztően népszerű. Reggel kezdődött el a verseny, egész nap folyamatosan mérkőzéseket játszottak, a döntő valamikor éjfél körül került sorra, de így is tízezer néző szorongott a nézőtéren!

AstraZeneca B-csoportos bandy-vb, Budapest, Városliget, február 25-28.
A magyar válogatott programja

Február 25.: Magyarország–Észtország, 11. Magyarország–Egyesült Államok, 20. Február 26.: Magyarország–Hollandia, 20.45. Február 27.: Magyarország–Fehéroroszország, 9. Magyarország–Kanada, 20. Február 28.: A 3. helyért, 9. Döntő, 11.30.

A sportág helyzete Magyarországon
Szabályok és szükséges kellékek a sportághoz
A sportág története Shakespeare-től napjainkig
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik