Itt Yankeesnek hívják a Realt

A Nagy Alma első számú csapata tipikusan olyan, mint például az európai futballban a Real Madrid: lehet szeretni, lehet utálni, csak figyelmen kívül nem lehet hagyni. A Yankees ugyanúgy képes magához csábítani a legjobb játékosokat, mint a királyi gárda, a végső győzelem esélyeseinek lajstromozásakor rendre elsőként hangzik el a neve, és az szinte már természetes, hogy a legeredményesebb az összes klub közül (a World Seriest 26-szor, az Amerikai ligát 39-szer nyerte meg).
A legutóbbi hat World Seriesből ötben érintett (és háromban győző) gárda az idén is a világbajnoki cím megszerzése reményében vág neki a szezonnak, amelynek rajtjára immár hagyományosan Japánban kerül sor. (A keddi nyitányon Tokióban a New York Yankees a Tampa Bay Devil Raysszel csap össze). Ha csak a fizetési listát nézzük, máris világbajnoknak kiálthatjuk ki a Yankeest, hiszen George Steinbrenner tulajdonos a major sportok történetében először tornázta 200 millió dollár fölé a bérjellegű kiadásokat. Fizetési sapka nincs, a luxusadóra bőven futja a bevételekből (lapinformációk szerint a Yankees hazai meccseire eddig eladott jegyek száma a 2.5 milliót közelíti, a merchandisingból származó jövedelem pedig felbecsülhetetlen), a sikerekért pedig áldozni kell – nagyjából ennyiben foglalható össze Steinbrenner filozófiája.
A tulajdonos költött is, megvette például a napjaink legjobb játékosának tartott Alex Rodriguezt a Texas Rangerstől. A csere (a sztárért Alfonso Soriano, valamint egy alacsonyabb osztályban szereplő játékos ment a Rangershez) kevés pénzmozgással járt, a Texas már annak is örült, hogy az elkövetkező évtizedben nem kell 179 millió dollárt kifizetnie Rodrigueznek. Ehelyett immár a Yankeest terheli A-Rod évi 16 millió dolláros átlagfizetése. Az előző szezonban az AL legértékesebb játékosának megválasztott Rodriguez mellett Gary Sheffield, Kenny Lofton, Kevin Brown és Javier Vázquez (All Star-játékosok mindannyian) is a mostani idény előtt csatlakozott a kerethez, vagyis Steinbrenner még Florentino Péreznél is nagyobb ütemben szerződteti a sztárokat.
Mégsem lehet előre odaadni az aranygyűrűket a Yankeesnek. Egyrészt, mert akkor minek az egész bajnokság, másrészt pedig azért, mert van néhány csapat, amely megpróbálja feltartóztatni a Torre-legénységet. Illendőségből a címvédő Florida Marlinst említjük meg elsőként, amely a holtszezonban részben kicserélődött ugyan, de a mag megmaradt, és egy évvel rutinosabb lett. A Marlinsnél is nagyobb reményekkel várhatja a rajtot két, egyaránt remek dobósorral rendelkező gárda, a Yankees ősi ellensége, a Boston Red Sox (a két csapat egy-két összecsapására már most garantálható néhány verekedés), valamint a Chicago Cubs. Nem szabad leírni az új tulajdonosa, Art Moreno révén a télen 145 millió dollárt invesztáló Anaheim Angelst, az elsősorban jó ütősorral rendelkező Atlanta Bravest, az új stadionba költöző Philadelphia Philliest, valamint az ütő- (rossz nyelvek szerint koksz-) gép Barry Bonds vezette San Francisco Giants együttesét sem.
És ki tudja, nincs-e ismét a mezőnyben egy Florida Marlins, amely tavaly teljesen váratlanul végigverte a világot?

MLB, alapszakasz
A csoportbeosztás. Amerikai liga (AL). Keleti csoport: Baltimore Orioles, Boston Red Sox, New York Yankees, Tampa Bay Devil Rays, Toronto Blue Jays. Középső csoport: Chicago White Sox, Cleveland Indians, Detroit Tigers, Kansas City Royals, Minnesota Twins. Nyugati csoport: Anaheim Angels, Oakland Athletics, Seattle Mariners, Texas Rangers
Nemzeti liga (NL). Keleti csoport: Atlanta Braves, Florida Marlins, Montreal Expos, New York Mets, Philadelphia Phillies. Középső csoport: Chicago Cubs, Cincinnati Reds, Houston Astros, Milwaukee Brewers, Pittsburgh Pirates, St. Louis Cardinals. Nyugati csoport: Arizona Diamondbacks, Colorado Rockies, Los Angeles Dodgers, San Diego Padres, San Francisco Giants
Az alapszakaszt követő playoffba a csoportelsők mellett főcsoportonként a legjobb csoportmásodik jut be.