A Bajnokok Ligájában egy sohasem látott héten vagyunk túl, az UEFA-kupában annyival kevesebb csoda történt, mint amennyivel kevesebbre taksálják a sorozatot. De míves teljesítmények azért akadtak szép számmal. Érdekességek tekintetében a Marseille–Inter viszi el a pálmát: franciák olaszok ellen – ez önmagában elég, főleg 2000 nyara óta…
----
Oláh Katalinnak esze ágában sincs visszavonulni
A mostani összezördülés első felvonásán egy idén feltűnt csatártehetség ismét alakított. Mivel az Olympique mestere, José Anigo nem éppen a kamikáze-taktikájáról híres – öt bekk, négy középpályás – kellett valaki, aki így is dűlőre viszi a dolgot. Didier Drogba vállalta a küldetést: egyetlen találata a Marseille-t ültette a vezető székbe. "Didier most megmutatta, hogy micsoda klasszis, egyszerűen szenzációs" – fogta rövidre, ám annál velősebbre a jobbhátvéd, Manuel Dos Santos. Ezúton örvendhetnek a gallok, ámde: a nagy Drogba azért megmutatta, hogy mégiscsak esendő – összehozott egy fölösleges sárgát, így a San Siro gyepét csak a lelátóról szemlélheti. A nagy fényezés közepette Dos Santos erre azért megjegyezte: "Valóban, eléggé elkenődött az öltözőben, de mi kitaláltuk, hogyan vigasztaljuk majd meg: nyerünk idegenben is!"
A túloldal érthetően nem repes a boldogságtól, a milánóiakat főleg az lepte meg, hogy a franciák azzal nyertek, amivel nekik kellett volna: a catenaccióval. "Azért buktunk, mert velük foglalkoztunk magunk helyett. A második meccsen nem fog izgatni Drogba sem, meg a többi csatáruk sem. Talán a védelmük, mert nekünk majd támadnunk kell" – mondta első felindulásában Alberto Zaccheroni, a kék-feketék edzője. ----
Glasgow-ban is nagy volt a hadakozás, ám a tavalyi döntős Celticnek még cseppnyi előnyt sem sikerült összehoznia. Ez így, szikáran cikinek tűnik, de úgy már árnyaltabb a kép, ha tudjuk: a zöld-fehérek a kilencedik percben már hátrányban voltak. "Nem is volt egészen szabályos – nyitott később picit meglepően a "kelták" menedzsere, Martin O’Neill. – A támadás elején Sztilian Petrovot arcon csapták, de ő megpróbált továbbmenni, ezért nem fújtak. Na mindegy, a második félidőt jól meghajtottuk, úgyhogy nincs nagy vész" – gondolja O’Neill. A spanyolok meg somolyognak a bajszuk alatt: a kutya se hitte volna, hogy pont a Celtic Parkban hozza majd idei egyik legjobbját a Villarreal. A "sárga tengeralattjáró" főnöke, Paquito szeleburdin még azt is megígérte, hogy követi a szerdán varázsló Deportivo mesterét, Javier Iruretát, és elzarándokol Santiago de Compostelába. Hiába, náluk az előny… ---- A hátramaradó két negyeddöntő közül az erőnlétre alapozó holland–angol ütközet tartogat nagyobb izgalmakat. Az eindhoveniek verhetik a fejüket a falba: egy szót se szólhattak volna a Newcastle emberei, ha egy sima zakóval repülnek haza. Ehelyett a "szarkák" még gólt is lőttek, ezáltal sokkalta egyszerűbb a feladatuk, mint a PSV-nek. Arról nem is beszélve, hogy a visszavágót a St. James’ Parkban kell majd megvívni… A helyzet elemzésére az anno a piros-fehéreket is trenírozó, mostanság viszont a Newcastle ifjoncait terelgető Bobby Robson a legilletékesebb. "Annyit szögezzünk le: győzelmet biztosan nem érdemeltünk. Sőt, örülhetünk, hogy döntetlennel megúsztuk" – volt igazi úriember Robson. Nem hiába Sir…
Kivételelesen a másik padról is hasonlóképp látták. "Bobbynak nagyjából igaza van, többet érdemeltünk – fogta meg a történetet a magához közelebb eső végéről Guus Hiddink.
A Bordeaux–Valencia duóról annyit jegyezhetünk meg, hogy a spanyolok nyugodtan várhatják a második meccset. Már majdnem azt mondhatnánk, hogy továbbjutottak ezzel az eredménnyel. De csak akkor, ha hétközben nem néztünk volna BL-meccset.