Milan Baros: öt gól és más semmi

Furcsa szerzet Baros, ritka figura a futballvilágban. Arra ugye bőven van példa, hogy egy klasszis egyesületi szinten rendszeresen kivágja a rezet, a válogatottban azonban nagy meccsen még véletlenül sem jön ki neki a lépés - gondoljunk csak Thierry Henryra vagy Francesco Tottira. Na, hogy valaki úgy legyen egy világverseny ünnepelt csillaga, hogy a klubcsapatában még a kezdőbe sem tudja tartósan beverekedni magát… ez nem mindennapi jelenség.
Persze mint a legtöbb dologra, erre is akad magyarázat - a legkézenfekvőbb, hogy Baros fiatal, bőven lesz még ideje bizonyítani a Liverpoolban vagy másutt. Aztán elképzelhető, hogy másképp alakult volna eddigi angliai karrierje, ha nem hátráltatja két súlyos sérülés, amelyek közül a második jelenleg is távol tartja a pályától. De - ha már a sérüléseknél tartunk - mégiscsak elképesztő, hogy az elsőből visszatérve meg sem állt az Eb gólkirályi címéig!

Az az öt portugáliai gól - köztük olyan remekbe szabottak, mint a dánok elleni negyeddöntő két találata - önmagában elég volt az ötvenes listára kerüléshez, és ezt csak helyeselni tudjuk. De a 23 éves cseh gólzsák ebben az évben valóban nem sok egyebet csinált a gyepen. Legemlékezetesebb alakítása a két és fél hete, a Crystal Palace-nak berámolt mesterhármas volt, ám pechére négy nappal később, a Macedónia elleni vb-selejtező első félidejében fájdalmas arccal bicegett le, és azóta is pihennie kell.

Korábban sem volt szerencséje, legalábbis azóta nem, hogy 20 évesen 3.6 millió fontért a Baník Ostravától a Liverpoolhoz került. Kezdődött azzal, hogy egy teljes hónapig húzódott a szerződtetése, a brit munkavállalási engedély beszerzésének nehézsége miatt. Ezen időszakban kölcsönben nevelőegyleténél maradt, de a hercehurca alaposan megviselte: hiába istápolta két honfitárs az új helyen - Patrik Bergerről és Vladimír Smicerről van szó, utóbbi most is a "vörösök" játékosa -, sokáig nem tudott beilleszkedni.
Olyannyira nem, hogy csak az átigazolása után háromnegyed évvel, 2002 szeptemberében debütált a Premiershipben, igaz, rögvest egy duplával. (Mellesleg élete első felnőttválogatott összecsapásán is két gólt szerzett. Bizonyára nem lámpalázas típus.) Hanem abban a bajnoki szezonban többnyire a cserepadról beállva is eljutott kilenc találatig - sok csatár van az angol élvonalban, akinek ez kezdőként sem megy. Az Anfield Road szurkolói mindenesetre alig várják, hogy Milan Baros végre felépüljön. Akkor majd nekik is bebizonyíthatja, méltó híres becenevére, amely úgy szól: az Ostravai Maradona. ---- A ---- &