Shaun Wright-Phillips

Shaun Cameron Wright-Phillips - Chelsea FC

nemzetisége:
angol
12/1
születési hely:
London
ideje:
1981.10.25.
pozíció:
jobbszélső, balszélső
magassága:
168 cm
súlya:
64 kg
korábbi klubjai:
Manchester City
sikerei:
Charity Shield-győztes (2005), angol bajnok (2006), az Év csapatának tagja a Premiershipben (2005)

A 2004-es év egyik nagy felfedezettje volt a Premiershipben Shaun Cameron Wright-Phillips, aki immáron Eriksson szerint is egyre erősebb konkurenciája David Beckhamnek. Ha külsőre nem is, de futballtudásban bátran felveheti a harcot a Real jobb oldali középpályásával - de volt is kitől "örökölnie", hiszen Shaun Ian Wrighnak, az Arsenal egykori gólrekorderének fogadott gyermeke!

A londoni születésű Shaun a Nottingham Forrest neveltje, s 1998-ban került fel az ifiből a nagyokhoz. Ám a 17 éves tehetség Chris Bart-Williams, a skót Gemmil, a válogatott Steve Stone és a walesi Andy Johnson mellett nem sok lehetőséget kapott, így igent mondott Joe Royle, a City akkori edzőjének hívására. Természetesen ifjú kora miatt az Ifiakadémiára került, de hamar olyan mély benyomást tett a Maine Road-i vezetőkre, hogy felkerült a második vonalban játszó nagycsapathoz. A Burnley elleni Ligakupa-meccsen mutatkozhatott be a nagyok között, majd négy mérkőzéssel részese lehetett az aranyéremnek. A legjobbak között éppen nevelőapja egykori klubja, a WHU ellen mutatkozhatott be, de továbbra sem számított alapembernek. Igazából a kiesés után, a 2001/2002-es szezonban sikerült neki a nagy áttörés: 35 mérkőzésen nyolc szerzett góljára sokan felkapták fejüket, s bekerült az angol U-21-es válogatottba is (az olaszok ellen mutatkozott be, de sérülése miatt lemaradt a nyári U-21-es Európa-bajnokságról), s év végén új, sokkal kedvezőbb szerződést kötöttek vele. Érdekes módon a szezon elején nem ment neki a játék a kékeknél, a fanok is kikezdték, ám amikor a Porstmouth ellen belőtte a harmadik, győztes gólt, a szurkolók is lefogadták őt. Ekkor már Kevin Keegan volt edzője, s a jobb oldalon Paulo Wanchope, Darren Huckerby és Shaun Goater volt társa. A szélső a legjobbak között is megállta helyét, akaratával és technikai tudásával lenyűgözte a szurkolókat - a bírókat már nem annyira, hiszen kétszer is kiállították...

2004-ben összesen 11 gólt ért el 40 mérkőzésen (ebből hetet a bajnokikon), s posztja legjobbjai között tartják immáron számon: Eriksson márciusban meghívta keretébe a svédek ellen, de sérülése miatt csak augusztusban, az Ukrajna elleni találkozón húzhatta először magára a háromoroszlános mezt. Év végén pedig a szurkolók a bajnokság ötödik legjobb játékosának szavazták meg! Jelölték a legjobb fiatalnak járó PFA Young Player of the Year-díjra is, s tagja volt az Év csapata keretének is. 2005-re is megtartotta helyét a válogatott bővebb keretében, sőt, Azerbajdzsán ellen még gólt is szerzett. Nem véletlen, hogy felröppent a neve a Real Madridnál is, hiszen a válogatottbeli vetélytársa, Becks Spanyolországban nem jobb szélen, hanem középen játszik Figo miatt. A hollandok ellen 2005 elején pl. bal oldali támadóként szerepelt a nemzeti tizenegyben, a jobbszélen pedig Andy Johnson futkározott - mindketten roppant kevés sikerrel... Nyáron ő volt labdarúgó-piac egyik főszereplője, hiszen több mint egy hónapig ellenállt a Chelsea és az Arsenal csábításának, ám végül Abramovics 30.6 millió eurós ajánlatára érthető módon nem tudtak nemet mondani Manchesterben. "Shaun az egyik legjobb az Angliában játszó futballisták közül - lelkendezett José Mourinho, a Chelsea portugál vezetőedzője. - Megvan benne minden olyan tulajdonság, amelyet keresnek a modern futball tudorai. Gyors, intelligens, kreatív. Shaun, Joe Cole, Arjen Robben és Damien Duff személyében négy fantasztikus szélsőnk is van, belőlük minden meccsre, minden ellenféllel szemben össze tudom rakni az ideális tandemet. És az ő érkezésével aligha kell szembesülnöm majd olyan problémákkal, mint legutóbb, amikor Robben és Duff sérülése miatt szinte elfogytunk."

Első chelsea-s idénye viszont messze nem úgy sikerült, ahogyan azt eltervezte: bár Mourinho meglehetősen gyakran játszatta őt, azonban csak ritkán kedvenc posztján. Wright-Phillips mindezt igencsak ingadozó formával hálálta meg, jellemző módon még gólt is csak 2006. december 5-én tudott szerezni, a Levszki Szófia elleni BL-csoportmérkőzésen - szolid másfél esztendővel leigazolása után. Odahaza még nem zörgette meg a hálót, pedig első londoni szezonjában összesen 39 tétmérkőzésen lépett pályára, igaz, mindössze 14-ször kezdőként. Bár négy vb-selejtezőre is bizalmat szavazott neki Eriksson szövetségi kapitány, végül mégis inkább a fiatal Downingot vitte ki magával a németországi tornára, no meg Wright-Phillips klubtársát, Joe Cole-t (de még a ballábas csatárok közül is Walcottot részesítette előnyben hősünk előtt). "Shaun of the Shed" ráadásul nyáron azzal is szembesülni kényszerült, hogy Mourinho az azévi középpályát gyakorlatilag szélsők nélkülire, négy középső középpályásra szabva álmodta meg (Ballack-Lampard-Essien-Makelélé), elöl meg a házi gólkirály Drogbát vagy az elnökkedvenc Sevcsenkót kellene kiszorítania. Erre éppen annyi esélye van, mint Bárdossynak a főtárgyaláson - fel is merült annak lehetősége, hogy Shaun visszatér a Manchester Cityhez öccse, Bradley, no meg a menedzser, Stuart Pearce hívására. A Chelsea viszont nem ment bele a kölcsönüzletbe. Érdekes módon az új szövetségi kapitány, Steve McLaren még nem írta le WP-t, többször is behívta keretébe, sőt, a szélső a Macedónia elleni Eb-selejtezőn pályára is lépett, még ha csak a kispadról beállva is.

A Manchester City menedzsere, Kevin Keegan is nagy rajongója:
"Ha a csapatodba teszed őt, mindig kulcsjátékos lesz, mint Henry az Arsenalban. Ha nem is tud minden héten remekelni, de nagy játékos."
S egy hatalmas gólja után az év egyik aranyköpését is elkövette:
"Még jó, hogy a lövése a hálóban kötött ki, különben a labda megölt volna valakit."
Eriksson is keresi a helyét a csapatban:
"David már csaknem másfél esztendeje mint középső középpályás szerepel a Real Madridban, és nem elképzelhetetlen, hogy az angol válogatottban is ott fog majd játszani. Sok függ majd azon is, hogy éppen melyik ellenféllel játszunk. Tudom, hogy nem ez a legmegfelelőbb hely a számára, de szerintem Wright-Phillips is tudna a bal oldalon szerepelni. Néha mint második támadó is szerepet kap a Cityben, és azt is nagyon jól csinálja."