Családtagok, barátok, sporttársak és szurkolók töltötték meg a ferihegyi várótermet, hogy együtt ünnepeljék a kairói hősöket: a világbajnok Braun Ákost, a bronzérmes Ungvári Miklóst és a csapat többi tagját. Extra szabadidőhöz jutottak a magyar dzsúdósok hétfőn, a világbajnokságot követő napon megrendezett csapatversenyen ugyanis végül nem indulhatott egyetlen versenyzőnk sem.
Nem csupán a boldogságtól repült – a friss világbajnok Braun Ákost a korábbi világelsô, Kovács Antal (háttal kékben) is magasba emelte
Nem csupán a boldogságtól repült – a friss világbajnok Braun Ákost a korábbi világelsô, Kovács Antal (háttal kékben) is magasba emelte
Korábban úgy volt, hogy - még az Európa-bajnokságon megszerzett arany-, illetve bronzéremnek köszönhetően - Braun Ákos és Ungvári Miklós is tagja lesz az Európa-válogatottnak, ám a szervezők az utolsó pillanatban változtattak a programon, és a kontinens képviseletét Grúzia - amúgy rendkívül erős - csapatára bízták.
,,Jó lett volna versenyezni, még akkor is, ha a vébén igazán elfáradtam" - jegyezte meg Ungvári, aki a 66 kilósok között felállhatott a dobogó harmadik fokára.
A megtisztelő meghívás amúgy némi anyagi elismeréssel is párosult volna, a két csillag legalább 500 dollárral lett volna gazdagabb, de a ,,zsetont most elvitték a grúzok".
A magyarok igyekeztek hasznosan eltölteni a szabadidőt, a délelőtt a Kairó múzeumban telt, az antik egyiptomiak történelmével és művészetével ismerkedtek a dzsúdósok, ki kisebb, ki nagyobb átéléssel. Éppen a vb-bronzérmes keveredett kisebb összetűzésbe a biztonsági szolgálattal, a fényképezőgépét ugyanis a tiltás ellenére bekapcsolva felejtette...
A múmiák után jöhettek a meglehetősen agilis utcai árusok, akik több tucatnyi ,,eredeti" papírusztekercset sóztak a csapat tagjaira - később aztán kiderült, hogy az Egyiptomban is igen ritka papírusznádat a furfangos kereskedők banánhéjjal helyettesítik...
Következtek a piramisok és az egyik helyi bazár, este pedig hangulatos hajókázás a Níluson, egyiptomi folklórral fűszerezve. Ungvári itt is bajba került, az éjszaka során alig jött álom a szemére - a vb-bronzérmest ugyanis elkapta a "hasmars". Reggel Hidas Péter keretorvos szórt a markába különféle gyógyszereket, hogy a hazaérkezésre rendbe jöjjön.
,,Szerencsére Ákos fedezni fog, mindenki rá lesz majd kíváncsi, amúgy nem tudom, hogyan bírnék ki egy hosszabb interjút" - fejtegette Ungvári meglehetősen sápadtan.
A sajtó várható érdeklődése foglalkoztatta a paksiak új csillagát, a világ- és Európa-bajnok Braun Ákost is. ,,Amikor Rotterdamból utaztunk haza, arról faggattam Kovács Antit, hogyan tudnám elkerülni, hogy nyilatkoznom kelljen. Vajon van-e lehetőség arra, hogy a várótermet valahogy kikerüljük? Végül nem sikerült és egész kellemesen csalódtam. Nagyon jólesett az a szeretet, amely körülvett a reptéren" - mondta Braun, aki talán nem is sejtette, hogy a rotterdami járat érkezése után tartott rögtönzött fogadás kismiska volt ahhoz képest, ami kedden várt rá és a csapatra.
A sportolók a budapesti repülőtéren hosszú perceket vártak csomagjaikra, miközben a váróteremből minden ajtónyitásnál beszűrődött a zsivaj, hol a ,,Gyertek ki!", hol a ,,Braun Ákos, Braun Ákos!" rigmusokba kezdett az a legalább kétszáz családtag, barát, - köztük az olimpiai és világbajnok csapattárs, Kovács Antal is.
S végre megjelentek az ajtóban az ünnepeltek... Folyt a pezsgő, a levegőbe dobálták a világbajnokot, de jutott az ünneplésből az immár láthatóan jobb színben lévő bronzérmesnek is. Végül az interjúkkal sem volt baj, bár Braun Ákos bizonnyal nem így képzelte: a pezsgőtől bőrig ázva, a kifestett szurkolók ölelései után piros és zöld foltokkal tarkítva állt a kamerák elé, de - ahogy a tatamin - itt is állta a rohamokat. ---- K ---- A