Hozta a kötelező győzelmet szerdán a MiZo-Pécs női csapata az USK Praha otthonában, és így az Euroliga 18-as mezőnyében a harmadik legjobb együttesként masírozott be az egyenes kieséses szakaszba, ahol a lengyel Gdynia lesz az ellenfele.
fotó: laufer péter
A fekete mezes Iványi Dalma a cseh fôvárosban hibázott elôször büntetôt az Euroliga alapszakasza során
fotó: laufer péter
A fekete mezes Iványi Dalma a cseh fôvárosban hibázott elôször büntetôt az Euroliga alapszakasza során
Még a – kis túlzással szökőévente becsúszó – vesztes mecscsek után sem láttuk ilyen halottsápadt arccal, a külvilágról tudomást sem véve, magába roskadtan ücsörögni a kispadon Rátgéber Lászlót, a pécsiek szakvezetőjét. Pedig a magyar bajnok ezúttal győzött, méghozzá akár bravúrosnak is mondható teljesítménnyel, egyúttal biztosította magának a hazai pálya előnyét a nyolcaddöntőben, majd a négy közé kerülésért is. Ahol, ha minden jól megy, a litván Lietuvos Telekomas Vilniusszal kerülhet szembe.
"Csak most kezdek magamhoz térni a pokoli idegfeszültségből, pedig már három órája véget ért a találkozó – motyogta szerda éjjel az egészséges arcszínét csak fokozatosan visszanyerő mesteredző. – Szörnyű belegondolni, hogy mi-után Vickie Johnson egy egész hat tized másodperccel a lefújás előtt kihajította a pályáról a labdát, Michaela Pavlícková egy szerencsés triplával akár a győzelmet is kicsikarhatta volna a végül a további küzdelmektől tizenhetedikként búcsúzó cseheknek. Ebbe az infarktusos negyven percbe belesűrűsödött a csapatunk egész sorsa: képesek vagyunk akár az Euroliga-győztes, klubvilágbajnok Szamarát is simán leverni, ugyanakkor a sereghajtótól is egy kosár híján kikapni."
És valóban, mint cseppben a tenger, úgy mutatkozott meg a prágaiak ellen a baranyaiak minden erénye és gyengesége. Egyfelől a nagyszünetig bemutatott, az ellenfelet szinte megfojtó védekezés, az olykor szemkápráztató gyors lerohanások, Albena Branzova és Iványi Dalma "harlemi" gólpasszai, másfelől az utolsó húsz perc szétszórt, hanyag kosárlabdája, a csillagászati mennyiségű – összesen 16 – eladott labda, a futószalagon elpuskázott ziccerek.
"Tulajdonképpen gratulálnom kellene játékosaimnak a bravúros sikerhez, amit két mondatban meg is tettem a szálláshelyünkön, a Hotel Amadeusban, de felszabadult öröm helyett csak aggodalom honol a szívemben – folytatta monológját a szakvezető. – Egy komolyabb csapat ellen végzetes lehet a cserepadunk rövidsége, az, hogy az Iványi Dalma, Vickie Johnson, Amra Dapo, Béres Tímea, Albena Branzova kezdő ötös mellett vészhelyzetben csak Fegyverneky Zsófiára és Jekatyerina Liszinára számíthatok, de ők még gyerekek. Vajda Anna egyelőre nem érte utol régi önmagát, Pollyanna Johns kiesésével pedig, bár nyilván nem világklasszisról volt szó, felborult a rotációnk a négyes-ötös posztokon. Roppant vékony jégen egyensúlyozunk, amely bármikor beszakadhat, ezért is jutott eszembe, hogy Johns pótlására akár meg is vásárolhatnánk az Euroligából kipottyant prágaiaktól az amerikai centerüket, Janell Burse-öt. Persze ehhez nem ártana egy kis pénz is… Ilyenkor gondolkodom el azon, vajon mire jutnánk az európai viszonylatban is páratlan szurkolótáborunk nélkül."
Jó kérdés… Merthogy a MiZo-Pécs Prágában is hazai pályán játszott, és így szerencsére már csupán költői a kérdés, mi lett volna a végeredmény, ha a 350 mecseki fanatikus nem fojtja bele a szót a kétszer annyi cseh drukkerbe.