Sikeres hónapok, remek forma

Buday Dániel az 1981-es nagy szegedi generáció kiemelkedő tudású tagja; a korosztály jeles egyénisége Nagy László és Laluska Balázs is. A karrierjét immár Veszprémben építő irányítóra méltán büszke a családja, mindenekelőtt édesapja, Buday Ferenc, a híres edző, aki hajdan Szegeden maga ügyelt fia tehetségének kibontakozására.

– Remek hónapok állnak ön mögött, az őszi és az eddigi téli csatákban kulcsszerepet kapott a válogatottban és Veszprémben is.
– A hazai küzdelmekben és a Bajnokok Ligájában is nagyon igyekeztem – mondta Buday Dániel. – Az európai kupában a csoportunkban végre megvertük a Ciudad Realt, aztán a nyolcaddöntőben a dán Aarhu sszal szemben is továbbjutottunk, most pedig várjuk a Montpellier elleni negyeddöntőt. A jó formámat megpróbáltam a válogatottba átmenteni, talán sikerült.

– A klubjában eleinte nem kapott túl sok lehetőséget.
– Azzal kell élni, amit kap az ember. A sérülések miatt később gyakrabban léphettem pályára, azt gondolom, nem okoztam csalódást.

– Feltűnt, hogy remek az erőnléte.
– Testileg és lelkileg egyaránt fitt vagyok, amit részben annak is köszönhetek, hogy a karácsonyi pihenő ezúttal nem csupán egy-két nap volt a Veszprémben.
Feltöltődtünk a folytatásra, az Európa-bajnoki felkészülésre.

– Hogyan alakult eddig a keret munkája?
– A körülményekre egy rossz szavunk sem lehetett, hiszen Tatán, Budapesten és a tesztmérkőzéseken egyaránt tökéletes kiszolgálást kaptunk. Ugyanakkor Pérez Carlos, Putics Barna és Ilyés Ferenc sérülése, illetve az Ilyés felépülésével kapcsolatos kérdőjelek sokáig megnehezítették a dolgunkat. Aztán Fazekas Nándort és Lendvay Pétert is kényszerpihenőre ítélték az orvosok, vagyis Fortuna mintha elpártolt volna tőlünk. Az intenzív edzések ettől persze nem álltak le.

– Megfelelő a keretben a fiatalok és a rutinosabbak aránya?
– Ezzel nincs probléma, ráadásul a napi három-négy edzésen összekovácsolódott a társaság. Ez persze nem volt nehéz, hiszen a játékosok eleve jól ismerik egymást.

– Mit vár a csoportmérkőzésektől?
– Pokoliak lesznek… Akármilyen eredmény elképzelhető, gyakorlatilag azonos erősségűnek látszik a négy csapat. A szerbek, a dánok és az izlandiak éremről álmodnak, akárcsak mi, és a mezőny legtöbb tagja.

– Az águnk sem könnyű.
– Előbb jussunk tovább a csoportból, aztán beszélhetünk a középdöntőről, amelybe a horvátok és az oroszok biztosan bejutnak, a norvégok pedig vérre menő csatát vívhatnak a portugálokkal a harmadik helyért.

– Mely csapatokat várja dobogóra?
– Rettentően erős a mezőny, majdnem lehetetlen tippelni. A legutóbbi világversenyek döntősei közül a horvátok, a spanyolok, a németek biztosan ott lesznek a végelszámolásnál, de a dánok is igen erősek. Az oroszokról, a szerbekről és a franciákról pedig még nem is szóltam… Szóval, lehetetlen jósolni.

Váltótársa Lendvay Péter
(irányító, Pick-Szeged, 1976, 65-szörös válogatott)

Ha felgyógyul az egy héttel ezelőtt szerzett kézsérüléséből, a rutinja aranyat érhet. Ha jól jön ki neki a lépés, egymaga képes eldönteni egy-egy összecsapás végkimenetelét. Társai megbíznak benne, hiszen higgadt, technikás, tapasztalt kézilabdázó, aki erényeit mind a klubjában, mind a válogatottban érvényesíti.

---- A ---- &