Ünnepelt a lelátó népe: újra itt a nagy csapat!

Az edzők igyekeztek meglepetéssel szolgálni egymásnak. Bíró Imre ezúttal Király Annamáriával kezdett a kapuban, míg Kiss Szilárd a vb-bronzérmes Borbás Ritát hagyta kispadon az elején, s helyette a fiatal, ám annál tehetségesebb Balogh Barbarának szavazott bizalmat a beállósposzton.
A felek ezúttal kihagyták a szokásos tapogatózó időszakot, azaz a kezdő sípszóra egymásnak feszültek. Mindkét együttes hatosfalas védekezést kezdett, és egyet cserélt támadás-védekezés váltásban. Ferling Bernadett parádés játékának köszönhetően szerzett némi előnyt a Dunaferr, s bizony a kőkemény és magas újvárosi fallal szemben sokszor tanácstalannak tűntek a hazaiak. Szerencséjükre egy-egy rést néha találtak, így Orbán Annamária büntetőivel tartották a lépést. Ferlinggel és az első 30 percben megállíthatatlan Mehlmann Ibolyával azonban nem bírtak a vendéglátók, így a félidőben két góllal vezetett az Újváros.
A szünetben egyértelmű volt, hogy nagy javulásra van szüksége támadásban a felső házba törekvő DVSC-nek, ha nyerni akar, hiszen az együttes nehézbombázói, Szűcs Gabriella és Orbán Annamária a szünetig mindössze egy akciógólt szereztek.

A fordulás után az aktív szlovák balszélső, Dagmar Stuparicová góljával faragott hátrányából a Debrecen, ám ezután a vendégek percei következtek. Az első félidőben megsérülő Nagy Ivett helyén játszó Vincze Melinda egy perc alatt kétszer is betalált, így megugrott a Dunaferr (11–15). Bíró Imre ekkor váltott, megnyitotta csapata védőfalát, s mint később kiderült, jó húzásnak bizonyult zavaróként szerepeltetni Sütő Edinát. Igaz, a 38. percben Mehlmann találatával már öt góllal vezettek a dunaújvárosiak, ám ekkor hatalmas fordulat következett. Az addig főként védekezésben jeleskedő litván légiós, Ruta Latakaité talált be hamarjában kétszer, míg a debreceni kapuban az ukrán válogatott Tatjana Vorozscova „húzta le a rolót”. Két perccel a befejezés előtt a második félidőben ellenállhatatlan Szűcs Gabriella lövésével egyenlített a DVSC, s ettől kezdve a hazaiak már nem adták ki kezükből a mérkőzés irányítását.

Igaz, a Dunaferr sem adta olcsón a bőrét, Ferling még egyenlített, de már látszott, hogy a Lokit ezen az estén nem lehet megállítani. A jobbszélen a juniorválogatott Csáki Viktória parádézott, s az utolsó két percen belül, Szűcs Gabriella gólja után 25–23-ra vezetett a DVSC. Amikor 70 másodperccel a vége előtt Bulath Anita lövése után a kapufáról kifelé pattant a labda, már sejteni lehetett, hogy a Dunaferr ezúttal is kapitulálni kényszerül Debrecenben. S így is lett. Igaz, Bulath a dudaszó pillanatában lőtt találatával sikerült megidézni az egy évvel ezelőtti végeredményt (25–24), a debreceni játékosok lejthettek felhőtlen örömtáncot a pálya közepén.

A lelátó népe pedig még tíz perccel a befejezés után is felállva ünnepelte kedvenceit, több mint háromezer torokból zúgott: „Újra itt van a nagycsapat!” S ha a tabellára nézünk, lehet, hogy igazuk van a debreceni szurkolóknak.

Mestermérleg
Nagyon örülök, hogy a második félidőben jól hajtottunk, így tudtunk vesztesnek tűnő állásból fordítani.
Bíró Imre, a Debrecen edzője

Gratulálok a Debrecennek.
Kiss Szilárd, a Dunaferr edzője