Rovatunkban olyan, futballhoz értő kritikusok mondják el véleményüket, akik bírálatukkal vagy éppen dicséretükkel képesek tükröt állítani a sportágban dolgozók elé. Lássuk csak, miként vélekedik az aktuális fociügyekről az újonnan kinevezett szövetségi kapitány, Bozsik Péter.
„Néhány nap eltelt azóta, hogy kineveztek a magyar válogatott szövetségi kapitányának, és mostanra időm is volt feldolgozni ezt a változást az életemben – kezdte Bozsik Péter. – A hétvégém még jobbára azzal telt el, hogy fogadtam és megköszöntem a gratulációkat, válaszoltam a telefonomra érkező rengeteg SMS-üzenetre, illetve nyilatkoztam a különböző médiumoknak. És szép lassan a feleségemet is felkészítem arra, mivel jár majd az új munkaköröm.A szerződést csak a jövő héten írom alá
M. Németh Péter
Rajczi Péter és az Újpest lendületvesztése Bozsik szerint nem lesz tartós
Kitérnék arra, hogy bár hirtelen és számomra is meglepő módon lettem már a múlt csütörtökön szövetségi kapitány, azóta volt alkalmam beszélgetni Kisteleki Istvánnal. A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökével már kedden leülünk egyeztetni a továbbiakról. Hangsúlyozni szeretném, nem anyagi kérdésekben kell még dűlőre jutnunk, sokkal inkább a dolgok technikai része vár még tisztázásra. Vélhetően keddre, szerdára elkészül a szerződéstervezetem, amelyet a jövő héten aláírok majd. Azért csak akkor, mert a közelgő budapesti UEFA-kongresszus most sok energiát leköt a szövetségben. Igaz, egyelőre csak röviden, de Détári Lajossal is beszéltem már. Ilyenkor természetes, hogy a kapitány és az első számú segítője leülnek egy asztalhoz. Mi is ebédelünk majd, vagy esetleg megiszunk egy kávét, és átbeszéljük, mi vár ránk, illetve mit várunk egymástól a következő időszakban. Az viszont kérdéses még, kik lesznek a szakmai stáb további tagjai. Természetesen szükségünk lesz egy kapusedzőre, még egy pályaedzőre, maszszőrre, orvosokra.
Kedden a szövetség székházában az érdemi munkát is megkezdjük. Elsőként átnézzük az idei versenynaptárt, és megpróbálunk keresni egy olyan időpontot, amikor, néhány napos összetartásra, összehívhatom a válogatott bővebb keretét. Azt is megvizsgáljuk, a május harmincadikai, Anglia elleni barátságos találkozón kívül kivel és mikor tudnánk játszani felkészülési meccset. A közelgő világbajnokság miatt több ország labdarúgó-szövetsége is jelezte, szívesen játszanának velünk. Lehetséges ellenfeleket egyelőre nem mondanék, de annyit elárulok: igazi nagyágyú nincs a velünk mecs-cselni akarók között.
Sokan kíváncsiak arra, vajon nekem is van-e olyan noteszom, amelybe a kiszemeltek neveit feljegyzem. Nos, noteszom nincsen, ellenben péntek óta állandóan nálam van egy lefűzött dosszié, amelyben A4-es lapokra írogatom fel a játékosok nevét.
Több labdarúgó is szerepel ezeken a bizonyos A4-es papírokon, de annyit elmondhatok: közel sincs rajta nyolcvan futballista... A következő hetek azzal telnek, hogy az általam kiszemeltekkel felvegyem a kapcsolatot. Emiatt alighanem magas lesz a telefonszámlám, de kimegyek majd néhány csapat edzésére, és szót váltok az edzőkollégákkal is. Sőt azt is tervezem, hogy kisebb európai körút során a légiósokat is megnézem élőben, illetve hogy nekik is jelezzem, adott esetben számítok rájuk. Nagyon kíváncsi vagyok, a játékosok milyen benyomást tesznek majd rám, amikor négyszemközt leülünk beszélgetni, és elmondom nekik: milyen jövőnk lehet együtt a válogatottnál. Legkésőbb ekkor kiderül majd, ki a leginkább sikerre éhes, és ki az, aki segíthet a célok elérésében. Bár nevekkel éppen az előbb elmondottak miatt felesleges dobálózni, azt azért elárulom: Sándor Tamás nevét is feljegyeztem a papíromra... A Debrecen karmestere olyan képességű labdarúgó, akinek tudását kamatoztatni kellene a válogatottnál is, noha tudom, hogy elődeimnek is nemet mondott a meghívásra. Én azért megpróbálom meggyőzni, mert szükségünk van rá.
Lothar Matthäusszal felesleges beszélni
Mindenképpen szükségesnek érzem, hogy kikérjem néhány, nálam tapasztaltabb szakember véleményét, akik korábban már betöltötték ezt a posztot. Ennek ellenére Lothar Matthäusszal nem tervezem a személyes találkozót, azt hiszem, elegendő, ha a magyar edzőkkel egyeztetek.
Végezetül említést tennék a hét végi bajnoki fordulóról is, amelyet immár kapitányi szemmel figyelhettem. A Ferencváros–Zalaegerszeg találkozót az Üllői úton néztem meg, hiszen a mérkőzést közvetítő televíziós csatorna szakkommentátora voltam. Az első félidő elfogadható volt, bár a meccs nem volt túl magas színvonalú. Látható, hogy Gellei Imre a maximumot kihozza a Fradiból, amely a ZTE-hez hasonlóan szervezetten futballozott, és rászolgált az egy pontra. Ne felejtsük el: nehéz anyagi körülmények között dolgoznak, és a jelenlegi játékosanyaggal nem lehet többet elérni. A Zalaegerszegben azonban véleményem szerint ennél több van, és úgy gondolom, Szentes Lázár irányításával még az eddigieknél is jobb eredményeket érhetnek el. A forduló meglepetése az Újpest pécsi veresége volt, de ezt meg is fordíthatjuk: a remekül játszó Pécs megérdemelten győzött a listavezető ellen. A Megyeri úton e kisiklás ellenére sem kell megijedni. Mészöly Géza tudatos, jó munkát végez, és nem hiszem, hogy tartósan lendületüket vesztenék a lilák.”