Egy-egy kihagyott ziccer és előny vezette fel a szuperrangadót, gólok tekintetében azonban később borult az egyensúly: Madaras és Deserti fórból elért találatára a túloldalon hasztalan keresték a választ.
Meggyesi Bálint
Kiss Gergely az elején tartotta a lelket a szenvedô Honvédban
Meggyesi Bálint
Kiss Gergely az elején tartotta a lelket a szenvedô Honvédban
És ez így folytatódott a második nyolc percben is: a honvédosok sehogy sem találták a fonalat (nagyon hiányzott a combsérüléssel bajlódó, s rövid idő után kiszálló Biros), sem fórban, sem hat a hat ellen. Sottani lefordulását Szívós hihetetlenül messziről lőtt nagy góllal fejelte meg, avagy kezdett kínossá válni a helyzet (4–0). Tizenhat perc kellett, hogy végre táblára kerüljünk, Kiss Gergő minden mindegy alapon törölte rá a labdát – újfent előnyből –, és végre beakadt. A magyar balkezesek perceiből Madaras büntetővel vette ki a részét, majd Kiss voltaképpen az első igazán jól megjátszott fórt tette be a szélről. Csakhogy hat az öt ellen a Reccónak is ment, Angelini bombázott jól középről – volt mit átgondolni a nagyszünetben (6–2).
Hogy mennyire sikerült? Nos, Tóth Márton nyitásként blokkba lőtt előnyből, majd lemaradt Madarasról hátrányban, azaz nem vált rózsásabbá a helyzet (7–2). A mieink nehezen találták az olaszok gyilkosan szoros emberfogásának ellenszerét, ráadásul hazai medencében szokás szerint többet engedhettek meg maguknak. Mindazonáltal a kipróbált harcosok nem törtek meg, előbb Benedek, majd Molnár használta ki, hogy a taljánok figyelme is kezdett lankadni, a két akciógól mindjárt elviselhetőbbé tette a légkört (7–4). Egészen addig, amíg Vujaszinovics fórból elengedett ejtése a lécről az egy méteren álló Calcaterra elé nem pattant: szabálytalan helyről indult a center, labdástul vonult be a kapuba, de a román bíró megadta – s bár Benedeknek helyén volt a szíve előnyben, Szívós úgy szerzett labdát másodpercekkel a dudaszó előtt, ahogy arra a Kőér utcában tanították, így a záró rész előtt visszaállt a közte négy (9–5).
És a differencia nem csökkent, Tóth Márton fórból leadott lövését Tempestini védte – pedig szép folytatása lett volna annak, hogy Gergely hátrányban odaért Madaras bombájára. Sőt... Szívós újabb labdaszerzést követően megint végigúszta a medencét. Majd az előny befejezése újfent az egyénen, nem a helyzetkialakításon múlott – nem állt össze a megjátszás –, Fodor kihagyta, a túloldalon ugyanakkor most a változatosság kedvéért Madaras villant, és már 11–5 volt a Reccónak. Hanem ekkor megcsillant valami: Molnár gyorsan bevert két gólt, fél perccel a befejezés előtt Gergely kihorgászta Madaras büntetőjét, és két másodperc maradt, amikor Vári behúzott egy előnyt. Talán erre lehet építeni április 22-én – már csak a 11 reccói gólból hetet szerző két magyar kell lefogni...