Nem elégedett a Tatabányán szerzett egy ponttal a listavezető Újpest vezetősége, és a játékosok hozzáállását kritizálja.
Németh Ferenc
Vanczák Vilmos (középen) hozzáállását aligha érhette kritika: az újpesti védô nem kímélte magát, két tatabányai játékos közé is bevetôdött
Németh Ferenc
Vanczák Vilmos (középen) hozzáállását aligha érhette kritika: az újpesti védô nem kímélte magát, két tatabányai játékos közé is bevetôdött
„Elfogadhatatlan és az Újpest FC nevéhez méltatlan az ilyen hozzáállás, mint amilyet a mai mérkőzésen tapasztaltunk. A továbbiakban nem tűrjük az alibifutballistákat Újpesten! Aki nem tudja elviselni, hogy az Újpest bajnokesélyes, és nem tud ehhez méltó teljesítményt nyújtani, vagy egyszerűen nem akar megfelelni a követelményeknek, szabadon távozhat Újpestről. Akár azonnal! Megszűnik az a gyakorlat, hogy a csapat gyatra teljesítménye miatt a tulajdonos szégyelli magát. Bár nem vagyunk hívei az ad hoc döntéseknek, csírájában akarjuk elfolytani a lelketlen játékot Újpesten. Minden labdarúgónak olyan teljesítményt kell nyújtania, mint amilyen körülmények között készülhetnek. Aki nem tud felnőni a feladathoz, nincs helye a csapatban! Azt sem tudom elfogadni, hogy mondvacsinált okokra hivatkozzunk egy ilyen mérkőzés után. Mindenkinek magába kell szállnia, és önkritikusan, legalább magának kell beismernie, hogy hol, miben hibázott...”
Kemény szavak, Kovács Péter klubtulajdonos dühöngött emígyen a Tatabányán elért 1–1 után.
Azért a klub honlapján megjelent közlemény néhány kérdést felvet. Kikre gondolnak? Valóban van-e olyan futballista, aki szándékosan nem akar megfelelni a várakozásnak? Elképzelhető-e, hogy jelentkezik valaki, mondván, azonnal menne, mert nem tud megfelelni e magas mércének? Korábban a labdarúgók fizetett hirdetésben voltak kénytelenek elnézést kérni gyatra teljesítményük miatt, szóval a Megyeri úton nincs helye a lazsálásnak.
Tény, a listavezető, amely legutóbb a bajnokot verte meg (akkor nem volt közlemény), nem játszott jól szombat délután, de talán nem is könnyű, ha mindig muszáj kitűnően futballozni, akármilyenek is a körülmények. Lelketlen alibifutballistákat nem fedeztünk fel, megítélésünk szerint a vendégcsapat küzdött, hajtott, és bár váratlanul gólt kapott, az utolsó pillanatig harcolt a győzelemért. A találkozó elején nagy fölényben futballozott Mészöly Géza csapata, Tisza Tibor kapufát lőtt (ha az gól, és mondjuk, nyer az Újpest, minden rendben?), és bár valóban ötlettelennek tűntek a vendégek, uralták a játékot, láthatóan győzni akartak. Nem sikerült. Csak egyenlíteni. (A lapunkban megjelentekkel ellentében Kovács Zoltán gólpassza után.) A siker elmaradt. Ilyen előfordul. Szerintünk.
A világ legjobb csapata is játszik néha gyengébben, hiszen a futball ilyen. Néha a fegyelmezett, sokszor kilenc emberrel is szívósan védekező csapat, ha papíron gyengébb is, megnehezíti a favorit dolgát. Ettől is csodálatos ez a játék.
Érthető, ha mindezt türelmetlenebbül viseli, aki sok pénzt a csapatba ölve várja a jó eredményt. Csakhogy… „Mindenkinek magába kell szállnia…” – olvasható a közleményben.
Vajon vonatkozik-e mindez a vezetőségre?
Az elöljárók biztosak-e benne, hogy a bajnoki címre törő csapatukat segítik az ilyen levelekkel?