A magyar U17-es válogatott Európa legjobb nyolc válogatottja közé verekedte be magát. Május elején Luxemburgban a házigazdák mellett Oroszország és Spanyolország lesz Both József csapatának ellenfele. Összeállításunkban a kontinensversenyre készülő együtteshez kapcsolódó aktuális hírek mellett a gárda gerincét adó, agárdi Sándor Károly Akadémiát is bemutatjuk.
Az U17-es korosztály sztárja, Németh Krisztián (balra) a hétköznapokon az iskolapadot koptatja Agárdon
Az U17-es korosztály sztárja, Németh Krisztián (balra) a hétköznapokon az iskolapadot koptatja Agárdon
Lapunkban többször is beszámoltunk róla: az MTK közvetlen utánpótlás-telephelyének számító Sándor Károly Akadémián, bentlakásos kollégiumban nevelkednek azok a gyerekek, akiket manapság korosztályuk legtehetségesebb legényei között tartanak számon. A srácok az ország legkülönbözőbb részeiről érkeznek a Velencei-tó partjára, és itt képezik, nevelik, tanítják őket. Az agárdi Chernel-gimnázium tanárai oktatják a srácokat, a futballban pedig kitűnő minőségű pályák segítik elő a fejlődést. Ami Magyarországon nem csak szokatlan, mondhatni, a kivételes bázist látva kiváltképpen meglepő: aki ide bekerül, annak nem kell ezért semmit fizetnie, sőt az Akadémia tanulmányi ösztöndíjjal támogatja a gyerekek családját.
Túl azon, hogy egyre többször és erősebben lehet hallani, hogy a magyar futball reménybeli fellendüléséhez, de legalábbis valamelyest érzékelhető előrelépéséhez több hasonló centrumra lenne szükség (legalább minden megyeszékhelyen, de hát ez azért sajnos igencsak távolinak tűnik), a kérdés is gyakorta ismétlődik: hogyan, milyen úton tudna bekerülni az agárdi bázisra a tehetséges futballistanövendék? Kik azok, honnan jöttek, akik ma ott élnek, kik azok, akiket többek között a portugáliai selejtezőn megismerhetett a futballt kedvelők tábora?
A Viseuban járt tizennyolcas keretből tizennégyen agárdiak, a válogatott két kapusa is onnan érkezett a nemzeti csapatba, az 1989-es születésű Balikó Milán és a nála egy évvel fiatalabb Gulácsi Péter is. Domonyai László jelenleg az MTK Budapest ügyvezető igazgatója. Korábban dolgozott edzőként, és ebbéli minőségében járta sorra a pályákat. Ő hozta létre azt a megfigyelőhálózatot, amely ma már szinte az egész országra kiterjedve próbálja felfedezni az igazi talentumokat.
„A konkrét példánál maradva: Balikó Milánt már tízéves korában láttam védeni – mondta Domonyai László. – Jártam a teremtornákat, a különböző mérkőzéseket, bajnokikat, nemcsak akkor, ha az én csapatom játszott. Minden érdekelt, de ez nem esett nehezemre, hiszen imádom a futballt… Szóval, Milánt már 1999-ben láttam, azt hiszem, egy teremtornán. Vibrált a kapuban, nem lehetett nem észrevenni. Abban a csapatban szerepelt még Kozmor Ákos és Koman Vladimír, az utóbbi édesapja volt az edző a szombathelyi Lurkó utánpótlásklubban. Mindhárom játékost megkerestük később, Kozmor Ákos akkoriban mutatkozott be az élvonalban a Haladásban, de ma már ő is MTK-futballista. Koman Vladimír Olaszországba került, Balikó Milán pedig Agárdra.”
Így már cseppet sem meglepő, hogy a kapus és az irányító Portugáliában is egy szobában lakott. Domonyai László hozzátette: csakúgy, mint minden más esetben, ekkor is meglátogatta a családokat, felvázolta a kék-fehérek által kínált lehetőséget, bizonyos jövőképet mutatva a szülőknek. Így persze a klub is megismeri a családi hátteret, mert az sem mellékes, ki milyen jó vagy éppen hátrányos helyzetben nevelkedett korábban.
„Hacsak tehetjük, felkeressük a srácok osztályfőnökét, az iskolaigazgatót – mondta az ügyvezető. – A cél, hogy minél jobban megismerjük a játékos személyiségét is.”
Balikó Milán Gyöngyösújfaluról került Agárdra, és kezdte el a középiskolát. Mindeközben a fővárosban élő, és a BVSC-ben nevelkedő Gulácsi Péterre is felfigyeltek a szakemberek, és nem csak a korát meghazudtoló magassága miatt. Noha érte másfél millió forintot kértek a vasutasok, végül sikerült Agárdra delegálni a 192 centiméteres kapust.
Domonyai László elmondta: több szakember ajánl figyelmükbe játékosokat, akik olyan srácokat keresnek, akik méltóak arra, hogy Agárdra kerüljenek, és később bemutatkozzanak a felnőttek között. Először minden jelöltet a saját közegében figyelnek meg, majd a legkorszerűbb módszerekkel (fotocellával mért sprintek, emelkedés, dinamikus lábizomerősség) tesztelik az Akadémián, és a legtöbb esetben hónapok, néha akár évek is eltelhetnek, amíg valakiről kiderül, csatlakozhat-e a csapathoz.
„Aki jövőre jön hozzánk, azt már tavaly megismertük – tette hozzá Domonyai László. – De van olyan játékos, akit már tíz éve figyelünk, és most jött el az ideje, hogy átigazoljuk.” ---- M ---- A