Kényelmesen tekertek

Sokáig úgy tűnt, ezúttal szerencsét hoz a tizenhármas szám Sylvain Chavanelnek. A Cofidis francia bringása tavaly is a „balszerencsés sorszámú” etapon szökött meg a dél-afrikai Robert Hunter társaságában, s már-már úgy tűnt, előnyük kitart a befutóig, amikor gyorsvonatként érkezett a mezőny, és négyszáz méterrel a cél előtt utolérték őket.

Most ettől igazán nem kellett félnie, hiszen egyértelmű volt, szabad a pálya, az öt elöl tekerő bringás dönthet a szakaszgyőzelemről. Chavanel mellett a német Jens Voigt, a spanyol Oscar Pereiro Sio, az olasz Manuel Quinziato és az ukrán Andrij Grivko lépett meg a mezőnytől 20 kilométerrel a rajt után. (A végén már Chavanel sem volt erre képes: amikor a hajrá előtt felbomlott a boly, nem sikerült legelöl maradnia, így ezúttal sem tudott szakaszt nyerni.)

Az ötök nem fogták vissza magukat, nagy iramban hajtottak végig, az egyetlen – persze nem elhanyagolható – gondot a gyomruk okozta nekik, valószínűleg azért, mert a hatalmas melegben túl gyorsan és túl sok hideg folyadékot ittak. Eközben a mezőny rendkívül energiatakarékosan tekert, így a szökevények folyamatosan növelték előnyüket.

A célig még 25 kilométer volt hátra, amikor a szakasz utolsó negyedik kategóriás emelkedőjén Grivko támadni próbált, ám a többiek „visszakínálták”, az ukránban pedig nem volt erő, hogy tartsa a tempót. A maradék négy szökevény egysége 15 kilométerrel a cél előtt bomlott meg, a sorozatos akciók után Voigt és Pereiro Sio hagyta ott két társát.

A befutónál a spanyol bringásnak sokat számított a jóváírás (az első helyért 20, a másodikért 12 másodperc jár), Voigt azonban nem akarta átengedni másnak a szakaszgyőzelmet. A célegyenesben a német mutatta riválisának – mivel nem szerette volna, ha az lesprinteli –, hogy vezessen ő is, de erre nem volt hajlandó, Voigt így fogta magát, rákapcsolt, és lehajrázta Pereiro Siót.

Az, hogy a szökevények előnye előbb húsz, majd huszonnyolc perc fölé nőtt, azt vetítette előre, hogy a Landistől 28:50 perccel lemaradó Pereiro Sio akár a sárga trikót is átveheti. Bár az éllovas csapatának, a Phonaknak esze ágában sem volt tempót menni, ekkor egy kicsit rákapcsoltak, hiszen hiába kerülne le Pereiro Sióról a sárga trikó a következő, keddi hegyi etapon, körülbelül félórás előnyről azért mégiscsak óriási blama elveszíteni az első helyet. Ennek egyetlen előnye az lehet, hogy a következő szakaszon nem nekik kell diktálni a tempót, így pedig spórolni tudnak az energiával. A célban aztán kiderült, a Phonak csak néhány kilométer erejéig gyorsított, a sprinterek csapatai pedig a Lampréval az élen hiába hajráztak, végül majdnem fél óra hátránnyal értek be, így Floyd Landis kénytelen volt megválni a sárga trikótól.

93. TOUR DE FRANCE
13. szakasz. Béziers–Montélimar (230 km): 1. Jens Voigt (német, Team CSC) 5:24:36 (42.513 km/óra), 2. Pereiro Sio (spanyol, Caisse D’Epargne) azonos idővel, 3. Chavanel (francia, Cofidis) 40 másodperc hátrány, …29. Landis (amerikai, Phonak) 29:57 perc hátrány.
Az összetett állása: 1. (sárga trikóban) Oscar Pereiro Sio 59:50:34 (41.748 km/óra), 2. Landis 1:29 p h., 3. Dessel (francia, AG2R) 1:37 p h.
A gyorsasági pontversenyben: 1. (zöld trikóban) Robbie McEwen (ausztál, Davitamon-Lotto) 252 pont, 2. Boonen (belga, Quick Step) 222, 3. Freire (spanyol, Rabobank) 207.
A hegyi pontversenyben: 1. (pöttyös trikóban) David de la Fuente (spanyol, Saunier-Duval) 80 pont, 2. Dessel 62, 3. Wegmann (német, Gerolsteiner) 61.
A legjobb huszonöt éven aluli versenyző: 1. (fehér trikóban) Marcus Fothen (német, Gerolsteiner) 59:56:20, 2. Cunego (olasz, Lampre) 12:15 p h., 3. Sprick (francia, Bouygues Telecom) 27:16 p h.
A csapatversenyben: 1. Team CSC 179:23:50, 2. Caisse D’Epargne 15:53 p h., 3. T-Mobile 22:05 p h. ---- A gyorsasági pontversenyben élen álló ausztrál Robbie McEwen kifakadt a pénteki szakasz befutója után, mondván, a többi csapat semmit sem tett a szökevények elkapása érdekében, miközben ő a lehető legtöbb pontot akarja szerezni a zöld trikóért zajló küzdelemben. Ráadásul McEwen szerint nem elég, hogy nem segítettek üldözni a többieket, inkább megálltak a dolgukat végezni. Boonen ezután dühösen megjegyezte, ő azért tekert, hogy győzzön, miközben McEwen egész nap színészkedett, mintha neki is a dolgát kellett volna intéznie.

„Boonen ideges? Egyáltalán mitől lehetne az? – kérdezte McEwen. – Én figyelem a riválisaimat, és úgy megyek a versenyen, ahogy akarok. Hogy mások mit gondolnak erről, az nem számít az együttesem szempontjából. Most pedig elmegyek vacsorázni a csapatommal, ők legalább nem idegeskednek.”
A belga versenyző és a Quick Step menedszere, Wilfried Peeters aztán próbálta elsimítani a dolgokat, mondván, már a szakasz előtt is az volt a taktika, hogy Boonen gyomorfájdalmai miatt nem vesznek részt az üldözésben.

„Nos, Robbie, nem vagyok ideges – válaszolt Boonen McEwennek. – McEwen nem volt tegnap túlságosan barátságos, ennyi az egész, és pénteken bizony többen gondolták ezt hasonlóan. Az pedig biztos, ezzel a viselkedésével nem szerzett újabb barátokat a mezőnyben.” ----
A hétfői pihenőnap előtt még 180.5 kilométer vár az Alpok felé kerekező mezőnyre. Az etapon négy hegyet kell megmászni, előbb két harmadik, majd két második kategóriást, ami nagy tempó esetén kissé szétrázhatja a mezőnyt. Valószínűbb azonban, hogy laza tekerés közben ismét célba ér egy szökés.