„Én kezdtem a lufizást”

Dámosy Zsolt, a Ferencváros elnöke ezúttal is nyíltan beszélt a továbbra is meglévő gondokról, csődöt mégsem jelent be.

A Fővárosi Ítélőtábla döntése után (a jogi fórum eljárási hibákat feltárva megsemmisítette az MLSZ május 31. után hozott döntéseit licencügyben) optimistább a hangulat az Üllői úton, bár a gazdasági helyzet ettől szemernyit sem javult.

De… A Ferencváros-szurkolók többsége támogatja Dámosy Zsoltot, még akkor is, ha az elnök olykor igencsak kemény kritikát kap.

A csőd közeli helyzet nem javult, és bizony még mindig fenyeget a BLSZ IV. osztályú szereplés rémképe.

Konkrétumok helyett marad a titkolózás

– Hetekkel ezelőtt azt mondta, ha december tizedikéig nem lesznek konkrét lépések, s nem tud beszámolni semmilyen kedvező fejleményről, bejelenti: a Fradi csődbe jutott. Immár negyvennyolc órával túllépte a határidőt...
– Emlékszem az ígéretemre, és szerencsére most, december közepén sem kell azt mondanom, hogy lemondok, beadom a kulcsot, csődöt jelentek, és világgá futok. Szó sincs erről. Az eddig elvégzett munkánk eredményeként fontos bejelentést tehetek.

– Nocsak! Pénzt, sok-sok pénzt talált?
– Egyelőre nem akarok pénzről, konkrét összegekről beszélni, legyen elég annyi: két nap alatt összeáll az a konzorcium, amelyről már egy ideje beszélek, és ez az első lépés lehet a Ferencváros megmentéséért folytatott harcban. Ha a napokban összeülő elnökség elfogadja és támogatja ezt a bizonyos konzorciumot, akkor immár nyilvánosan is beszélhetek azokról a cégekről és üzletemberekről, akik a Fradi mellé álltak.

– Mintha a korábbi Fradi-elnököket hallanánk: pénz van, de nevet nem mondhatok.
– Eddig sem adtam ki információkat a másik fél engedélye nélkül, és ezt a gyakorlatot most sem szeretném felrúgni. Hogy mekkora pénzt áldoznak a Fradira, egyelőre nem publikus, csupán annyit árulhatok el, hogy öt, illetve nyolc azoknak az üzletembereknek a száma, akik valóban szerepet vállalnak a Ferencvárosnál. És ha hivatalossá válik, azonnal megkezdjük a tárgyalásokat a hitelezőkkel.

– Pontosabban alkudozni kezdenek.
– Így is mondhatja. Mindenkivel szeretnék tárgyalni – és megegyezni.

– Csak az a kérdés, hogy a másik fél is hajlik-e majd a kompromisszumra, mert ha jól értem, ön majd úgy ül le mondjuk Hrutka Jánossal, Pintér Attilával, László Csabával, Udvarácz Milánnal, hogy azt mondja: tartozom tíz forinttal, mi most adunk ötöt, de ne legyen feljelentés, fenyegetés.
– Valahogy így lesz, de azt sem tartom kizártnak, hogy azt mondom: tartozunk tíz forinttal, és adunk ötöt, de ezzel le is zárjuk az ügyet. Gondolom, mindenkinek az az érdeke, hogy legalább valamennyit megkapjon a követeléséből. Ha becsődöltetik a Fradit, bizony egyetlen fillér sem jutna semelyik hitelezőnek. Bízom a tárgyalópartnerek jó ítélőképességében. ---- A pert megnyerték, most jöhet az alku

– Emiatt optimistább?! Ha csak alkudozni tudnak, az azt is jelenti, hogy sok, a nyugodt működéshez elegendő pénzük továbbra sem lesz.
– Az tény, hogy azt a nyolcszázmillió forintot, amely most nagyon, de nagyon kellene, nem sikerült előteremteni. De apró lépéseket már tettünk. Ugyanakkor azt valóban el kell mondanom, hogy a java még mindig hátravan.

– Hogyan bírja a kritikát?
– Úgy vélem, jól.

– Vannak, akik Dámosy-lufiként emlegetik az ön munkásságát.
– Ha már erről van szó: én kezdtem a lufizást, a nyolcszázmillió forintos ígéretekkel kirukkoló álbefektetőkre céloztam. Hogy az én munkámat lufinak titulálják, egyáltalán nem érdekel, vastag bőr van az arcomon, és pontosan tudom, kit, milyen szándék vezérel.

– Apropó, szándékok... Eldöntötték már, milyen lépéseket tesznek a Magyar Labdarúgó-szövetséggel szemben az ítélőtábla döntése után?
– Nem vagyunk könnyű helyzetben. Szinte minden fórumon úgy értékelték a Fővárosi Ítélőtábla döntését, hogy a Ferencváros legyőzte a szövetséget, ehhez képest az MLSZ-ben sajátos módon kommunikálják az ügyet. Azt nem állítom, ha bírósághoz fordulnánk, száz százalékig nekünk adnának igazat, ám az egyértelmű, hogy most már sok minden mellettünk szól. Ezért is hangsúlyozom, hogy tárgyalóasztalhoz kell ülnünk az MLSZ elnökével, Kisteleki Istvánnal.

A pályán kell kiharcolni az élvonalbeli tagságot

– Felhívja az elnököt?
– Korábban számtalan alkalommal megtettem, legtöbbször feleslegesen, de ha ezen múlik az ügy sikere, természetesen újra megkeresem Kisteleki Istvánt.

– Híre ment, az Üllői úton megvizsgálják annak a jogi hátterét, hogy kártérítést követeljenek. Mit tartana igazi győzelemnek: a pénzt, avagy azt, ha a Magyar Labdarúgó-szövetségben elismernék, hogy a Ferencváros élvonalbeli tagsága jogfolytonos lehetne, ha…
– …nincs ha. Szívem szerint azt mondanám, jöjjön a pénz és az első osztályú tagság elismerése, de a legjobban azt szeretném, ha most kétezer-hét júliusát írnánk, és a Fradi immár nyugodt háttérrel, rendezett körülmények között futna ki az NB I első fordulójában a pályára.

– Takaros jövőkép, de a jelen azért ennyire nem fényes. Legalább a tagsági kártyák szépen fogynak?
– Szépen? Összesen ezerötszázat vettek meg. El sem tudja képzelni, mekkora csalódás ez nekem. ---- Ha itthon nem megy, próbálkozzunk külföldön – gondolhatta Dámosy Zsolt, a Ferencváros elnöke, amikor a tekintélyes angol futballmagazin, a Four Four Two hasábjain arról beszélt, hogy befektetőt keres. A vezető felettébb komikus stílusban próbálta meggyőzni az olvasókat, hogy érdemes pénzt tenni a Ferencvárosba, hiszen, mint mondja, a klubba pumpált összeg rövid időn belül megtérül.

„Óriási lehetőségek vannak a Fradiban – jelentette ki az angol újságban Dámosy Zsolt. – Ez az egyesület sokkal értékesebb, mint mondjuk a West Bromwich vagy a Crystal Palace, hiszen reális esélye van, hogy induljon a Bajnokok Ligájában. A csapat minden évadban csupán két mérkőzésre van a BL-től: első körben egy macedón, esetleg albán csapattal kerül össze, a következő fordulóban persze talán a Manchester United vagy jobb esetben a Sparta Praha lesz az ellenfél, ám ki lehet harcolni a részvételt. Ha pedig bejut a csapat a sorozatba, lehetetlen nem pénzt csinálni. Tehát egyszerű a képlet: be kell fektetni két és fél millió fontot, és messze a legjobb magyar csapatot kaparintja meg a vásárló…”

Dámosy Zsolt egyébként azt is elmagyarázza, miként került a Ferencváros a másodosztályba, és tájékoztat arról is, hogyan került szembe a klub az MLSZ-szel, és fordult segítségért az UEFA-hoz.

Ám az elnök egyszerű okból „hirdette” klubját az angol lapban: „Ha valahol találni egy kövér nagybácsit egy nagy szivarral a szájában, örömmel várjuk. A Fradi olyan, mint egy szivárgó gázpalack, könnyen lángra lobbanhat…”

Slusszpoén? Legfeljebb annyi, hogy a fentiekkel szembesített Dámosy Zsolt kijelentette: nem érti az egészet, szó sincs semmilyen reklámozásról, és kikéri magának az egész londoni ügyet.