Döcögősen kezdtek a nagyok

A negyedik helyen kiemelt horvát Ivan Ljubicicnak az amerikai Mardy Fish (42. a világranglistán) személyében nem jutott könnyű ellenfél az Australian Open első fordulójában, de Ljubicic 2006-ban még negyeddöntős volt Melbourne-ben, és január elején megnyerte a dohai ATP-versenyt. A krónikus csuklósérülései után visszakapaszkodó Fish azonban nem hagyta magát, és 2 óra 53 perc alatt 4:6, 7:6, 6:4, 6:4-re legyőzte a most is 28 ászt ütő horvátot. Ljubicicnak mostanában mintha nem menne a Grand Slam-tornákon: az US Openen is az első fordulóban búcsúzott.

„Nagy reményekkel jöttem ide, és magamon kívül senkit sem hibáztathatok azért, hogy nem váltottam valóra elképzeléseimet. Nem tudom, mi lehetett a gond, talán túl nagy terhet rakok magamra a Grand Slam-versenyeken. Egy ATP-tornán általában úgy megyek ki a pályára, hogy én vagyok a világ negyedik legjobbja, van önbizalmam, ám itt nagyobb a nyomás” – töprengett Ljubicic, akinek a májusi Roland Garrosig lesz ideje elmélkedni azon, mit rontott el.

Andy Roddick is közel került ahhoz, hogy csúnya meglepetést szerezzen: a szabadkártyás francia Jo-Wilfried Tsonga (212.) ugyanis váratlan kihívás elé állította az amerikait, aki idegesebb is volt a kelleténél. Az első játszmát 7:6-ra el is bukta maratoni, 20:18-nál befejeződő rövidítésben: „Azt hittem, örökre ezt a tie-breaket játsszuk majd. Tsonga ráadásul remekül is adogatott, volt vagy négy szettlabdám, amikor bele sem tudtam nyúlni a szervájába” – mondta Roddick. Az amerikai a második játszmában is brékhátrányba került, és csak 2:5-nél kezdte meg a felzárkózást, ám épp a legjobbkor találta meg a játékát, és végül 6:7, 7:6, 6:3, 6:3-ra győzött. „Átlagos teljesítményt nyújtottam, de legalább túl vagyok rajta. Tudtam, hogy Tsonga mindent egy lapra tesz fel, de azt nem vártam, hogy ennyi ideig tudja tartani magát. A kelleténél talán több lehetőséget is adtam neki” – foglalta össze az amerikai a tanulságokat.

Roger Federer csak az első játszmában nem találta a helyét a német Björn Phau ellen: a világelső 7:5, 6:0, 6:4-re nyert egy óra és negyvenhét perc alatt. Más kérdés, hogy az elején a svájcinak volt egy-két csúf rontása, amire majdnem rá is fizetett.

„Kissé ideges voltam az első játszmában, mert háromszor is elvesztettem adogatójátékomat, amihez nem vagyok hozzászokva. De amíg nyerek, teljesen mindegy, hogy játszom – mosolygott Federer. – Nem azért jöttem ide, hogy szépen játszva kikapjak, hanem, kis túlzással, hogy rosszul teniszezzek, és győzzek. Persze mehetne sokkal jobban is, de az első fordulóban általában így van.”

Még két apró érdekesség: a nap legnagyobb zakójába a jobb sorsra érdemes chilei Nicolas Massú futott bele, akit a 14. kiemelt szerb Novak Djokovics 6:1, 6:1, 6:0-ra páholt el. Marat Szafin is hozta a formáját: az orosz hol remekül játszva, hol meglepő hullámvölgyekbe kerülve verte meg öt szettben a rendkívül bátran teniszező német Benjamin Beckert. ----

• „Szerencsére hozzá vagyok szokva a gyenge szerepléshez a Grand Slameken” – a horvát Ivan Ljubicicot nem vágta földhöz az újabb első fordulós kiesés.
• „Szerintem nagyon rossz, hogy az emberek csak azért szurkolnak valaki ellen, mert egy másik országból való” – a szerb Jelena Jankovics naiv rácsodálkozása honfitársai és a horvát drukkerek csetepatéjára.
• „Nem mer belenyúlni a meccsbe, inkább hozzanak egy automatát” – az amerikai Andy Roddick nem volt megelégedve a Jo-Wilfried Tsonga elleni meccse játékvezetőjével, de a Vodafone Arenában nem volt videobíró.
• „Persze, direkt ilyenre terveztem. Csalnom kell, másképp nem verek meg senkit” – Serena Williams válasza arra a felvetésre, hogy szándékosan épp labdaszínű-e a meccsruhája.

---- Az utolsó magyar teniszező, Czink Melinda (118. a világranglistán) is elbúcsúzott az Australian Open küzdelmeitől, de nem mindennapi mecscset vívott a spanyol Virginia Ruano Pascuallal (69.). Melinda érthetően a 6:1-re megnyert első szettel volt igazán elégedett, a másodikra azonban a spanyol teniszezők kellemetlen, kitartó, kaparós stílusában játszó egykori párosvilágelső feljavult, és azt ő nyerte meg ugyanilyen arányban. A 9:7-tel záruló harmadik játszma óriási, 59 perces csatát hozott a rekkenő hőségben, mindketten kikérték az orvosi szünetet is, és már alig álltak a lábukon a találkozó hajrájára. Végül a 34 éves spanyol hölgy nagyobb rutinja hozta meg a győzelmet, de a jó néhány ausztráliai magyar által is buzdított Czink sem vallott szégyent, nagyon közel volt a bravúrhoz.