Vas János az utóbbi időben remekül teljesít. Az American Hockey League-ben, az NHL előszobájában szereplő csatár csapata, az Iowa Stars egyik húzóemberévé nőtte ki magát az elmúlt egy hónapban. A gárda legutóbbi tíz mérkőzésén öt gólt szerzett, öt gólpasszt adott, a szombati, Peoria Riverman elleni találkozón kétszer volt eredményes, őt választották meg az együttes legjobbjának.
Vas János elégedett az életével Iowában, nem csak a csarnokban és a drukkerek között érzi otthon magát
Vas János elégedett az életével Iowában, nem csak a csarnokban és a drukkerek között érzi otthon magát
Vas János elégedett az életével Iowában, nem csak a csarnokban és a drukkerek között érzi otthon magát
Vas János elégedett az életével Iowában, nem csak a csarnokban és a drukkerek között érzi otthon magát
– Legutóbb kétszer talált a hálóba, előtte gólok, gólpasszok… Nagyon megy önnek mostanában a játék. – Szerencsére most összejön minden – kezdte Vas János. – Viszont előtte volt két hónap, októbertől december végéig, amikor egyáltalán nem sikerült semmi. Nagyon sokat gondolkodtam azon, mi lehet az oka.
– Pedig annak idején már a szezon első meccsén betalált… – Igen, de aztán valahogy hosszú ideig nem jött össze semmi. Közben sem játszottam rosszul, csak épp azok a bizonyos apróságok hiányoztak, amelyektől előrébb léphettem volna. Én meg egyre inkább próbálkoztam, erőltettem a bonyolultabb megoldásokat, mert éreztem, hogy többet várnak tőlem… Ettől persze még kevésbé sikerültek a dolgaim.
– Edzője bátorította? – Vele sokat beszélgettünk, próbált lelket önteni belém, mondogatta, hogy többre vagyok képes. Ezt persze én is tudtam magamról, csak rá kellett találnom a megfelelő játékra, a megfelelő hozzáállásra. Végül aztán leültem, végiggondoltam, min kell változtatnom.
– Mire jutott? – Elhatároztam, hogy nem várok túl sokat magamtól, csak élvezni fogom a hokit. Most már sokkal nyugodtabban, magabiztosabban kezelek minden helyzetet a pályán, nem a nehéz, kockázatos megoldásokat választom, hanem az egyszerűbbeket, amelyek aztán legtöbbször jónak is bizonyulnak.
Vas János
Született: 1984. január 29., Dunaújváros Magassága/testsúlya: 186 cm/92 kg Csapatai: Dunaferr (1999–2000), Malmö IF Redhawks (svéd, 2000–2003), IK Pantern (svéd, 2002–2003), IF Troja Ljundby (svéd, 2002–2003), Malmö IF Redhawks (svéd, 2003–2004), IK Panten (svéd, 2003–2004), Halmstad (svéd, 2004–2005), Iowa Stars (amerikai, IHL, 2005–2006), Idaho Steelheads (amerikai, ECHL, 2005–2006), Iowa Stars (amerikai, 2006–) Válogatottságainak száma: 37
– Gondolom, még jobban örülne a góljainak, ha a csapat sikere társulna hozzájuk, ám utolsó öt meccsüket elveszítették, és nincsenek rájátszást érő helyen. – Ez természetesen így van. Nem jó keserű szájízzel lejönni a pályáról, főleg, miután jól ment a játék. A legutóbbi két gólomra is mondhatjuk, hogy semmit sem ért, hiszen ismét kikaptunk.
– Ilyenkor mit szólnak az edzők? Zeng az öltöző a kiabálásuktól? – Nem, szó sincs ilyesmiről. Minden vereség után a pozitívumokat nézik, próbálják kiszűrni, mi az, amit hasznosítani lehet egy-egy kudarcból. Nem kesergünk sokat, igyekszünk inkább minél hamarabb lezárni egy-egy rossz sorozatot, újat kezdeni, mondjuk, öt győzelemmel. Különben is, még csak a szezon felénél vagyunk, öt meccs ide vagy oda szinte nem is számít, inkább csak azért szeretnénk minél jobban szerepelni, hogy a végén ne kelljen izgulnunk.
– Most, hogy így formába lendült, gondolom, sok játéklehetősége van. – Nem panaszkodhatom, sokat vagyok a jégen, bent vagyok emberelőnyben is, emberhátrányban is, szóval megkapom a kellő jégidőt.
– Bal- vagy jobbszélsőként? – Voltam én már mindkettő sokszor. Amikor kevésbé ment a játék, az edzőm gyakran váltogatta, hová küld be, volt, hogy cserénként máshol játszottam. Az utóbbi néhány meccsen aztán már végig balszélső voltam.
– Az Iowa legutóbbi mérkőzését végignézte Doug Armstrong, a Dallas Stars általános menedzsere is, két gólját a szeme láttára szerezte. Nem tehetett rá rossz benyomást. – Nyilván nem, de ez nem jelent semmi különöset. Mindenki igyekezett, ha már a „nagyfőnök” eljött megnézni a meccset, de ez minden. Számomra sem ez a fellépés volt a legfontosabb, inkább hogy minden alkalommal hasonló produkciót nyújtsak.
– Akkor az NHL-meghívót sem várja már holnapra? – Most csak arra koncentrálok, hogy jól menjen a játék, a többi már nem tőlem függ. Jöjjön, aminek jönnie kell.
– Ez rendben van, de a Dallas Starsban most is öt újonc játszik, egymás után hívják társait a nagycsapathoz. Lassan ön következik a sorban… – Ez néha nekem is eszembe jut, de igyekszem nem foglalkozni vele. Az a dolgom, hogy Iowában minél jobb legyek, azt pedig majd az edzők eldöntik, kit hívnak Dallasba.
– Miben kell még javulnia? – Ó, mindenben. Szeretném, ha erősebben, pontosabban lőnék, a helyezkedésemen is kellene javítanom, de azért érzem, hogy fejlődöm. Ha valami nem megy egy-egy meccsen, azt másnap, az edzésen már igyekszem gyakorolni, ilyenkor sokszor tovább kint maradok a jégen.
– Akkor példát mutat a fiataloknak. – Ott talán még nem tartunk, hiszen én is csak másfél éve játszom itt. Persze az igaz, hogy bár van egy-két veterán a csapatban, sok a még nálam is fiatalabb játékos, én is inkább közéjük tartozom.
– Megkedvelte Iowát? – Igen, a feleségemmel nagyon szeretünk itt lenni, remekül érezzük magunkat, tökéletesen sikerült beilleszkednünk. A Starsból is mindenkivel jóban vagyok, a csapategység szempontjából ez a legjobb gárda, ahol valaha játszottam.
– És a szurkolók? Felismerik már? – Fel, és ez csodálatos érzés. Remek drukkereink vannak, nagyon szeretik a hokit és minket is. Ha nem játszunk túl messze, idegenbe is jó néhányan elkísérnek, nemrég tartottunk közönségtalálkozót, jó két órán át osztogathattuk az autogramokat, annyian jöttek el.
– Szívesen látnánk önt itthon is. A válogatottba haza tud majd jönni? – Ha bejutunk a rájátszásba, biztosan nem. Ha esetleg kiesnénk, akkor, úgy tudom, van rá esély.
– Legalább találkozhatna a francia bajnokságban szereplő testvérével. Tartják a kapcsolatot? – Persze, interneten írogatunk egymásnak hetente többször is. Hála Istennek, Marcinak is jól megy a játék, legalábbis mindig azt írja, hogy lövi a gólokat.
