Zaklatás pályán és lelátón

Az események közül a gyepen kívül történtek mozgatták meg leginkább a résztvevőket, fizikailag és emocionálisan is. Az egész történet onnan ered, hogy az idén nem a párizsi Stade de France ad otthont a Lille nemzetközi mérkőzéseinek, hanem a lensi Félix Bollaert Stadion, márpedig az utóbbi fényévekre van a saint-denis-i aréna minőségétől, hiába volt ugyanúgy az 1998-as világbajnokság helyszínei között. A Manchester United előre közölte is a párharcra utazó szurkolóival, hogy „nagyon egyszerű” körülményekre készüljenek. Ehhez jött még, hogy az angolok szokás szerint egész napos italozással melegítettek, s a Lille–Lens útvonalon zargatták a vonaton utazókat. A stadion környékén azonban már a rendőrök gonoszkodtak, állítólag kikészített gumibotokkal mászkáltak, belekötöttek a britekbe.

A benti eseményeket nagyjából már ismerjük, de azért van új fejlemény is. Oli Winton, a Manchester United szurkolói tömörülésének egyik – amúgy biztonsági ügyekben sokszor állami vezetőkkel is tárgyaló – vezetője például a Guardian című napilapnak írt dolgozatában pontról pontra elmesélte, hogyan érezte magát United-drukkerként. „Apámmal és néhány barátommal voltam a vendégszektorban. Abból, amit én láttam, kész csoda, hogy senki sem halt meg. A történet inkább volt események egymásra épülő sorozata, mintsem egyetlen ijesztő baleset. Láttam nőket és gyerekeket a földön feküdni, mert a rendőrség könnygázt fújt az arcukba, és amikor elkezdtek embereket kivinni, azon gondolkodtam, meghalt-e valaki – kezdte az elképesztő leírást Winton. – Amint beértünk a stadionba, tudtuk, hogy a vendégeknek fenntartott lelátórész másik végébe kellene eljutnunk. Ám egyetlen bejárat volt, az átjárókat zárva találtuk, pedig nyilvánvalónak tűnt, hogy lesznek későn érkezők is. Nem voltak iránymutató jelek a stadionon kívül, húsz percet bolyongtunk külső, sötét és keskeny folyosókon, mire rábukkantunk a megfelelő kapura. Végül megtaláltuk a helyünket, ám amikor a játék elkezdődött, észrevettük, hogy tőlünk jobbra emberek kezdenek el átmászni a kerítésen.

Először azt hittük, néhány idióta keresi a balhét, de hamar kiderült, hogy itt valami nagyon nincs rendben. Mindannyian láttuk a hillsborough-i képeket…”

Aztán elkezdtek érkezni az aggódó SMS-ek: az ismerősök, rokonok azt kérdezgették a manchesteri táborban rekedtektől, hogy mindenki jól van-e.

Nos, Winton szerint senki sem volt jól. „Emberek kezdtek el a könnygáz miatt köhögve és prüszkölve elindulni az ellenkező irányba onnan, ahol összenyomták őket.

A rendőrség rohamfelszerelésben volt, úgy tűnt, élvezi az egészet. Ugyanígy folytatódott a meccs után is. Negyven percig tartottak minket a stadionban bezárva.

Hirtelen fekete kesztyűs kezek jelentek meg a kapuk tetején és elkezdték befelé fújni a könnygázt. Az emberek a földre dobták magukat. Végül kiengedtek minket, de több tucatnyi rohamrendőr belénk kötött. Kisebb harc lett a dologból. Aztán háromnegyedórán át a parkolóban tartottak minket. A rendőrök viselkedése olyan volt, mintha azt akarták volna, hogy támadjuk meg őket. Előkészítették a gumibotokat és a könnygázt is. Egy hetvenéves szurkolónk azt mondta az egyiküknek: »Mi sosem bánnánk így magukkal a mi országunkban«, mire a rendőr ezt felelte: »Ha nem tetszik, akkor a jövőben maradjon Angliában«. A United-szurkolók hihetetlenül higgadtak voltak, de most mégis úgy megindultak, mint egy rögbicsapat. A rendőrök sora megbomlott, de mindent megtettek, hogy eltalálják a fejünket, ahogy elhaladtunk mellettük. Abszolút rémálom volt.”

Ehhez képest a Lille óvása szinte vicc, az elnök, Michel Seydoux azonban Michel Platini UEFA-elnök hazafiasságában bízik, hiába világos a szabály: a labdát szabadrúgásból a franciák kapujába csavaró Ryan Giggs csak akkor lett volna kénytelen megvárni a játékvezető sípszavát a lövés előtt, ha kérte volna a sorfal távolságának kimérését. De nem kérte, így tetszés szerinti pillanatban végezhette el a szabadrúgást. Mindenesetre ez ügyben már pénteken délután dönt az európai szövetség, hogy a visszavágó előtt idejében lefolyjon az egész eljárás, a pályán kívüli ügyekkel azonban csak március 22-én foglalkozik majd.