Fantasztikus hangulatot teremtett már a mérkőzés előtt a szegedi szurkolótábor, amelynek tagjait ezúttal ingyen engedték be a sportcsarnokba.
Rengeteg hibával kezdett mindkét együttes, ziccerek sora maradt ki Puljezevics Nenad és Richard Stochl kapuja előtt egyaránt. Az óriási iramú ütközetben a hetedik percben még csak 1–1-re állt a két együttes. Az eleinte bátortalan és kissé körülményeskedő újvárosiak ezúttal is főleg szélsőik gyorsaságára és trükkös lövéseire, valamint Császár Gábor kitűnő lövőtechnikájára alapoztak. Belső játékosaik közül azonban csak ritkán vállalkozott lövésre Nagy Kornél, Peter Kukucka, Zubai Szabolcs és Grebenár Gábor. Az igazsághoz tartozik, hogy Iváncsik Tamás sem a legjobb mérkőzései között fogja emlegetni a szerdai szegedi rangadót.
A másik oldalon szinte valamennyi játékos szárnyalt. Ragyogóan szervezte a támadásokat Danijel Andjelkovics, akitől gólpassszokat kapott Milorad Krivokapics, Ilyés Ferenc és Bajusz Sándor. Rutinosan teremtett helyet társainak támadásban Mezei Richárd, aki továbbra is meghatározó egyénisége a Picknek.
A közönség nyolcadik játékosa volt a Szegednek, amely ötletes, látványos akciókból szerzett gólokkal növelte előnyét (9–4), de a félidő közepén kissé kiengedett. Ekkor Stochl is gyakrabban találkozott a labdával, Császár és Törő Szabolcs pedig megtalálta az átjárót a szegedi védőfalon (11–9). Döntő fordulata volt a találkozónak, hogy Kukuckát piros lappal kizárták a játékból, mert szándékosan belerúgott Bajuszba.
A Szeged nem adta ki a kezéből az irányítást, bár a vendégek óriási akarással küzdve igyekeztek egyenlíteni. Császár mellett Grebenár Gábor is egyre több munkát adott a Pick védőinek, akik mögött biztos hátország volt Puljezevics. A Dunaferr mégis felzárkózott (17–16), és a keményedő belemenések jelezték, hogy egyrészt fáradnak a csapatok, másrészt egyre idegesebbek és feszültebbek a hatalmas tét miatt.
Sorra maradtak ki a Szeged helyzetei, és a frissebbnek látszó Dunaferr ezt kihasználta (18–18). Gyors lerohanásból Iváncsik Tamás fordított (19–20), Vladan Matics edző kapust cserélt.
Immár a Szeged futott az eredmény után, a levegőben lógott a hatalmas meglepetés. Csakhogy Szente Gábor kapusbravúrjai megnyugtatták a hazaiakat, akiket olykor Fortuna is segített (23–22). A végsőkig kimerült csapatok fordulatos küzdelmének hajrája 24–25-tel kezdődött, vagyis ismét volt esélye a Dunaferrnek az idegenbeli sikerre. Puljezevics visszaállásával azonban fordult a kocka: Mezei betalált (26–25), és úgy tűnt, a rutin diadalmaskodik a fiatalos lendület fölött. Újra Mezei volt a főszereplő a végjátékban, amikor a legendás beállós büntetőt harcolt ki, amelyet Bajusz belőtt (28–26). A kitűnően küzdő és csaknem meglepetést szerző Dunaferrnek pedig már nem maradt ideje az egyenlítésre.
Szombaton Veszprémben lép pályára a Szeged, vagyis megkezdődik a döntő, az egyik fél három győzelemig tartó párharca.