Igen, igen, talán az lenne a legjobb, ha megint rendőrautóval kellene menekíteni a játékvezetőket az átkozódó szurkolók elől egy-egy vidéki stadionból. Régebben az ilyesmi általános volt, de mostanában... Tévedés ne essék: időközben nem a játékvezetők lettek jobbak, hanem a mecscsek érdektelenebbek. A nagy bírói hibák ugyanis éppen úgy hozzátartoznak a jó futballhoz, mint a sok néző vagy a szép gólok. Nálunk mindegyikből hiány van, most azonban, a Tatabánya–Újpest mérkőzés után újra futballszituáción vitatkozik a fél ország.
Kezezés volt-e vagy sem? Ez a kérdés hamar eldőlt, nincs azon vita: az utolsó pillanatban Kerényi Norbert kézzel sodorta el a labdát, s nyert 3–2-re a Tatabánya az Újpest ellen. Csakhogy mi azt mondjuk, hogy akkor már bent volt a labda a kapuban, túljutott a gólvonalon, Kerényi Norbertnek már a lövése gólt eredményezett. Mi több, még az sem zárható ki, hogy már Dorge Rostand Kouemaha fejese nyomán a gólvonalon túlról pattant ki a labda Böjte Attiláról, s ez esetben nem is Kerényi Norbert a hivatalos gólszerző.
A televíziós felvételen látszik, hogy Vári Ádám, az illetékes partjelző már Böjte Attila „felszabadításánál” bal kezével középre mutatott – igaz, úgy, hogy nem is az alapvonalon állt, hanem két méterrel beljebb. A mozdulata ezért úgy is érzékelhető, hogy továbbot intett, nem indult el ugyanis a felezővonal felé, ráadásul ilyen éles szituációban a feje fölé emelhette volna a zászlaját, hogy felhívja a játékvezető, Iványi Zoltán figyelmét a gólra. A felvételen jól látható ugyanakkor, hogy a bíró rá sem hederít partjelzőjére, amikor viszont Kerényi Norbert lövése nyomán (megint?) a gólvonal mögé került a labda, akkor határozottan, rögtön gólt ítélt.
A játékvezetői jelentésbe mégis Dorge Kouemaha került be gólszerzőként. Más kérdés, hogy a játékvezetőnek fogalma sem volt, hogy kit írt bele a jelentésbe gólszerzőnek...
„A jegyzőkönyvet a kettes számú asszisztens vitte el, most hirtelen nem emlékszem, kit írtunk be...” – hallhattuk Iványi Zoltántól. A kettes számú partjelző szerint viszont az egyes számúnál van a jegyzőkönyv, egyébként pedig az ellenőr, Piller Sándor arra kérte a bírókat, hogy ne nyilatkozzanak. (Piller Sándor volt az, aki 1997. március 29-én a magyar bajnokság történetének egyik legsúlyosabb hibáját követte el, amikor Szombathelyen egy gól után kirúgást ítélt a Videoton javára, mert nem vette észre, hogy a labda átsuhant a rossz minőségű hálón. A volt bíró most a JB oktatási bizottságát vezeti.)
Fontos viszont, hogy a játékvezető jó húsz perccel korábban elmulasztotta kiállítani a csereként beálló tatabányai kapust, Vukasin Polekszicset, amikor kézzel elütötte a labdát Tisza Tibor elől a tizenhatoson kívül. (A korábbi kapuscsere miatt mezőnyjátékosnak kellett volna beállnia a Tatabánya kapujába.)
Megkérdeztük hát a mérkőzésről Vágner Lászlót, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnökét, de ő nem úgy védte meg a kollégáját, ahogyan arra számítani lehetett volna: „Másfél
éve, amióta a JB vezetője vagyok, még sohasem kommentáltam a játékvezetők ítéleteit.”
Mivel az MLSZ honlapján semmilyen információt nem találtunk Iványi Zoltánról, arról is érdeklődtünk, mit kell tudni a kollégáról.
„Békéscsabai játékvezető, aki egy éve az NB I-es keret tagja, és már több nagy mérkőzést vezetett, a Honvéd–Dózsa (sic!) bajnokit például – mondta Vágner László. – Az egyik legjobb bíró. Volt NB II-es játékos, ha jól tudom. A tavasszal még egyetlen, eredményt befolyásoló hibája sem volt. Ezek tények, le vannak írva.”
Ehhez kár volna bármit hozzátenni.