Talpon kell maradni

Vélhetően nem találnánk olyan Hertha-futballistát, aki ezekben a napokban nem lenne Dieter Hoeness helyében. Hogy ez érthető legyen: amíg a játékosok naponta kétszer edzenek („belső informátorunk”, Dárdai Pál közlése szerint egy foglalkozás mininum két, de inkább két és fél óráig tart), a klub menedzsere 4 millió euróval a bankszámláján Brazíliában kalandozik. Az elöljáró azt vesz, amit akar, azaz akit akar: nincs más feladata, mint hogy egy-két, a berlini csapat számára erősítést jelentő labdarúgó játékjogát megszerezze. A kívánságlistát a Gremio védője, Lúcio vezeti – egy jó belső bekk már csak azért is elkelne a német fővárosban, mert Dick van Burikkal szerződést bont az egyesület. A kék-fehéreket tíz éve szolgáló futballistának azért kell távoznia, mert menedzserként ténykedő édesapja két ügyfelét, a Boateng fivéreket arra biztatta, váltsanak csapatot. A baráti tanács azért szúrta a vezetők szemét, mert ahonnan elmennének, az a Hertha…

Dárdai Pálnak persze esze ágában sincs elhagyni az együttest, már csak azért sem, mert az évtizede Berlinben légióskodó, a maga 220 Bundesliga-fellépésével a „maiak” közül csúcstartónak számító középpályás a múlt hétfő óta zajló felkészüléssel kezdte meg újabb, kettő plusz egy esztendőre szóló megállapodásának letöltését. Ami a nyáron kinevezett Lucien Favre módszereit illeti, sokat elárul, hogy a strapabíró fedezet éppen a szerda délutáni tréning előtt állapította meg: fáradtságára két magyarázat lehet: vagy ő öregszik, vagy a foglalkozások nagyon kemények… Mivel 31 évesen még nem kell a Hertha-öregfiúkhoz csatlakoznia, erős a gyanú, utóbbi variáció a helytálló. „Nincs ezzel semmi gond, amit kérnek tőlem, azt szó nélkül végrehajtom. Rutinos rókaként tisztában vagyok vele, ha játszani akarok, talpon kell maradnom” – tette hozzá Dárdai, és már indult is a következő edzésre.