Sikeres orosz rulett

A jelek szerint a litvánokban még mindig él a kisebbrendűségi komplexus az egykori szovjet birodalom domináns nemzetével, az orosszal szemben. Mással aligha magyarázható, hogy az Európabajnokság addigi egyetlen veretlen csapata, a szombatig álomkosárlabdát játszó balti alakulat szinte átaludta az első öt percet, s miután 3–18-as hátrányba került David Blatt, az amerikai-izraeli mester válogatottjával szemben, az elején összegyűjtött deficitet a későbbiekben már képtelen volt ledolgozni. Ezzel a 86–74-es sikerrel Oroszország lett a vasárnapi fináléban a spanyolok ellenfele.

Vasárnap előbb a hetedik helyért vívott meccsen Szlovénia nemcsak a vigaszdíjat szerezte meg, hanem az olimpiai selejtezőn való szereplés jogát is; ami egyszersmind azt is jelenti, hogy Franciaország – és így az idei NBA-döntő legjobbja, Tony Parker – már biztosan nem lesz ott a pekingi játékokon. Nem Parkeren múlt: Eva Longoria férje 31 pontot ontott, de nem tudta megakadályozni a 88–74-es szlovén diadalt. Pedig állt a zászló a franciáknak: 57–49-re vezettek 41 másodperccel a harmadik negyed befejezése előtt, de a további, nem egészen tizenegy percet 39–17-re nyerték meg Ales Pipan edző legényei, nyolc triplát vágtak be az utolsó negyedben.

Az ötödik helyet a két évvel ezelőtti ezüstérmes Németország szerezte meg, miután jó második félidei játékával 80–71-re legyőzte Horvátországot. Dirk Nowitzkivel – az NBA MVP-jével – nem lehetett bírni. A würzburgi fenomén 31 pontot, 12 lepattanót, 4 gólpasszt, 2 lapdalopást és 1 blokkot jegyzett, 24 pontos átlagával az Eb legponterősebb kosarasa lett.

A bronzmeccs némi kárpótlást adott a litvánoknak, akik végül egyetlen vereséggel menetelték végig az Eb kilenc meccsét. A négy évvel ezelőtti Európa-bajnok tizenöt triplát szórt, s erre nem volt ellenszere a 2005-ös aranyérmesnek. A görögök mindössze kétszer vezettek – 2–0-nál és 24–23-nál –, ettől eltekintve uralta a mecscset a 78–69-re megnyerő balti csapat (amely így olimpiai szereplő).

A döntőre persze megtelt a Palacio de Deportes, a nézőtéren ott ült – többek között – Rafael Nadal, a Roland Garros teniszbajnoka. A házigazdák számára óriási volt a tét: győzelem esetén Spanyolország lett volna a harmadik olyan ország – a már megszűnt Szovjetunió és Jugoszlávia mellett –, amely vb-t és Eb-t is nyer. José Calderón triplája nyitotta a meccset, s ezzel beindult a spanyol henger, amely meg sem állt 22–11-ig úgy, hogy közben volt egy 10–0-s hazai széria is. Pepu Hernández mester csapatának taktikája a hárompontosokra épült, a köríven belülről jószerével csak kényszerűségből dobtak Pau Gasolék, s akkor sem találtak. Az első negyed óriási hazai fölénye a második tíz percben semmivé foszlott. Andrej Kirilenko, s az eddig keveset használt csere, Anton Ponkrasov vezérletével nagyszünetig három pontra felzárkóztak az Eb-döntőről 1993 óta mindig távol maradó oroszok. David Blatt fiai folytatták hősies felzárkózásukat a fordulás után, kibírták a bírói nyomást is, és amikor Kirilenko beküldött egy „trojkát”, újra csak három pont volt a differencia. A 28. percben Kirilenko megkapta negyedik személyijét – jogtalanul –, s le kellett ülnie. És mégis, a 31. percben Zahar Pasutyin hármasával 49–49-re egyenlítettek a vendégek, sőt J. R. Holden 51–49-re vezetéshez is juttatta Oroszországot, betetőzve egy 10–0-s sorozatot. Jorge Garbajosa triplája újra spanyol vezetést jelentett, s hét perccel a vége előtt Kirilenko visszatért. A hajrában Pau Gasol sorra kihagyta büntetőit, s 43 másodperccel a vége előtt Nyikita Morgunov 59–58-ra felhozta a látogatókat. Kivédekezték a spanyol támadást, és Holden két másodperccel a dudaszó előtt egy dadogó duplával megnyerte az Európa-bajnokságot. Az elsőt Oroszországnak – amióta így hívják, a spanyolok pedig hatodik kontinensbajnoki döntőjüket is elbukták...