Szomorúan is bizakodva

Hatalmas várakozással tekintett a világbajnokság elé Pálinger Katalin, a világ egyik legjobb kapusa (sokak szerint a legjobb), bizakodása nem is volt alaptalan, mert élete legjobb formájában védett az őszi BL- és bajnoki meccseken, s a keretben továbbra is vezéregyéniség volt. A vb előtti hetek tesztmérkőzései sok tekintetben igazolták Pálinger véleményét, a vb-n viszont még az ő – és tapasztalt társai, Tóth Tímea, Görbicz Anita, Ferling Bernadett, Kirsner Erika, Balogh Bea – rutinja sem volt elegendő, hogy kihúzza a legfontosabb meccseken kátyúba jutó magyar szekeret. Ugyanakkor biztos, hogy a párizsi leszereplés megerősítette a győriek klasszisának elhatározását: a franciaországi volt sportpályafutása utolsó világbajnoksága. „Ismerem és tartom is magam a mondáshoz, sose mondd, hogy soha, de azt már a franciaországi elutazás előtt eldöntöttem, hogy világbajnokságon többé nem kívánok címeres mezben szerepelni – hangoztatta a 29 éves kapus. – Két év múlva Kínában lesz a következő hasonló torna, és most úgy érzem, a majdani felkészülésre, illetve a versenyre már nem tudom, és nem is akarom újra összeszedni magam, belefáradtam. Nem csupán a kincstári optimizmus mondatta velem a vébé előtt, hogy nagyon szeretnék aranyéremmel hazatérni. Azt reméltem, ezzel méltó módon fejezem be világbajnoki szerepléseimet. Nem sikerült, sőt elmaradtunk még az elfogadhatónak nevezhető teljesítménytől is.” Pálinger tizenévesként debütált a válogatottban, s 20. születésnapját az 1998-as hollandiai Európa-bajnokságon bronzéremmel ünnepelte. A sors úgy akarta, hogy már ott fontos szerepet kapjon Mocsai Lajos kapitánytól. Azóta egyetlen világ versenyről sem hiányzott, és a vb-bronz és -ezüst mellé nagyon szeretett volna aranyat is nyerni. A franciaországi torna előtt azt mondta: szívesen játszana vb-döntőt a hazaiakkal, de elképzelhető, hogy az oroszok, a norvégok vagy a románok is odaérnek a négy közé. Majdnem tökéletes tipp volt… Az orosz–norvég finálé előtt a románok mérkőztek a bronzért a németekkel, a franciák pedig ötödikek lettek. Csak válogatottunk maradt ki a közvetlen elitből. „Valamennyien csalódottak vagyunk, hiszen lemaradtunk a legjobbaktól, és most az a dolgunk, hogy az olimpiai selejtezőre összeszedjük magunkat – mondta a kapus. – Előbb nyilván értékelni kell a világbajnokságon történteket, hiszen a tanulságaiból remélhetőleg okulni tudunk.” Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezt követően sürgősen hozzá kell látniuk a keret tagjainak a közös munkához, a csapat összerázásához, ami a fiaskó után nem ígérkezik könnyűnek. Ezt azonban tudják mind a játékosok, mind a keret és a szövetség szakmai vezetői.