Egyszerű eldöntendő kérdés, a középiskolában sokan találkoznak ilyennel. A legtöbben szeretik, mert ha még gőzük sincs a megoldásról, akkor is ötvenszázalékos eséllyel találhatják el a helyes választ. Például: a Szombathelyi Élelmiszer-ipari és Földmérési Szakközépiskola szalagavatóján volt-e több részeg tinédzser pénteken vagy a Golden Grand Prix kötöttfogású birkózóversenyen több kontinensbajnok? Mindkettőből sok volt, a megfejtés örök rejtély marad.
De a szombat már egy másik nap és egy másik verseny. Az előző napokhoz képest finoman szólva is szerényebb sikerekkel. Hatos Gábor, a szabadfogású szakág mind ez ideig egyetlen kvótása a délutáni döntőkre és a vigaszági küzdelmekre érkezett meg, természetesen csak civilben. A szombathelyi sportoló szomorúan tapasztalta, hogy csak egyetlen magyar birkózó maradt versenyben. Korpási Bálint viszont nagyszerű versenyzéssel menetelt el a negyeddöntőig, ahol csak a junior-világbajnok iráni Hamid Bavavaztól kapott ki három menetben. Az elődöntőben vesztes másik iráni, Mohammad Ghazae nyakelvágással fenyegette meg a bírókat, amiért kizárták a versenyből, ami számunkra azért volt érdekes, mert így Korpási a vigaszágon egyből a bronzéremért birkózhatott. A fiatal magyar derekasan állt helyt, ám a földön nem tudott folyamatosan mozgásban maradni, így a rettenetesen erős dél-koreai Pak Eun Csol két menetben kétszer is megpörgette. A harmadik hely elúszott. „Ha a verseny előtt azt mondják, ötödik leszek, elfogadtam volna, így azonban rettenetesen csalódott vagyok. Nagyon közel álltam ahhoz, hogy érmet szerezzek” – értékelt a magába roskadó Korpási.
A többi magyar esélyes azonban elmaradt a várakozástól. Szinte mindegyikükön látszott, hogy sokat kivett belőlük a szenzációs sikert hozó csapatvilágbajnokság. A mieink fásultan mozogtak, a csak a Grand Prix-re érkező birkózók pedig keselyű módjára csaptak le a fáradt magyarokra. A csapat-vb egyik legjobb teljesítményét produkáló Bácsi Péter és a saját magától sokkal többet váró Deák Bárdos Mihály is kiesett az első körbe.