A szerdai rangadón az újvárosiaknál nem szerepelhetett Bakos Dávid, Szalafai Gábor és Zubai Gábor, míg a Szegedben Puljezevics Nenad lázas volt, Luka Zvizej pedig csak a kispadra ült le, mivel fájlalta a lábát. Bendó Csaba meghúzódott mellizma miatt nem tudta vállalni a játékot, de az összecsapás kezdetén Krivokapics Milorad is a kispadon ült. A másik oldalon Rosta Miklós, az újvárosi védelem egyik oszlopa igyekezett összefogni fiatalabb társait, akik határtalan lelkesedéssel próbálták áttörni vagy átlőni a Szeged BL-csatákban edződött, magas és erőszakos védőfalát. A vendégek a 38 éves Bajusz Sándor vezérletével éppen annyit adtak ki magukból, amennyi egy-két gólos vezetésükhöz kellett.
A cserékkel frissített támadósorok mindkét oldalon feltűnően sokat hibáztak, emiatt a szurkolók mellett az edzők is gyakran bosszankodtak, sőt olykor dühöngtek. A többre hivatott és persze többet is tudó Szeged ellen Mikler Roland vezérletével jól tartotta magát, egyszer-egyszer egyenlített is a Dunaferr, de a második félidő derekáig nem tudott fordítani. Krivokapics és Julian Stamate beállásával javult a már háromgólos előnnyel is vezető Pick támadójátéka, miközben az újvárosi átlövők továbbra sem tudtak helyzetbe kerülni. Ha mégis, akkor naggyá tették az amúgy is jó formában védő Dragan Marjanacot. A szerb kapus azonban egyre gyakrabban került kiszolgáltatott helyzetbe, mert társai védekezése érthetetlenül felpuhult, amit kihasznált Nagy Kornél, Miss Zoltán, Törő Szabolcs és Grebenár Gábor (19–19). Zubai Szabolcs góljával 20–19-nél kezdődött a hajrá, amelyben a Pick átütőbb támadójátékkal és a mezőny legjobbjának, Bajusz Sándornak a góljaival visszavette a vezetést. Úgy tetszett, 24–27-nél eldőlt az összecsapás, ám a hazaiak óriási szívvel és hatalmas erőfeszítéssel felzárkóztak, majd az utolsó percben emberelőnyben egyenlítettek. A Dunaferr megmutatta, hogy az elődöntőben az idén is meg kell izzadnia a bajnok Szegednek, ha a fináléba szeretne kerülni.