Nincs tudomásunk róla, hogy George Orwell különösebben foglalkozott volna a futballal, de az 1984 című világhírű alkotásának víziói a sportba is betörtek. A Nagy Testvér immár a focipályán is mindent lát…
Mondhatni: nincs erre nagy szükség, hiszen a labdarúgáshoz mindenki ért, a meccset az egyszerű szurkoló is tökéletesen látja; aki győz, jól játszott, aki kikapott, szükségképpen béna, minden más csak duma. Talán nem így van.
Korábban az MLSZ tervezte, hogy számítógépes rendszerrel elemzi a válogatott meccseit (a hangzatos tervről azóta nem hallottunk), a Győr is tervez(ett) hasonlót, ám egyelőre csak az Újpest kísérletezik. Bevallom, amikor meghallottam, hogy Tisza Tibor többet futott az MTK ellen, mint a Milan brazil csillaga, Kaká egy válogatott meccsen, nem hittem a fülemnek. A gép nem hazudik, de azt látni kell, hogy a futás sebessége, a maximális fordulatszámon megtett távolságok száma és hossza, a passzok sebessége azért jelzi, miben is vagyunk lemaradva a nemzetközi szinttől.
A számítógépes analízis mégis túlmutat önmagán: a filléres gondokkal küszködő magyar futballban akad egy klub, amely nem sajnálja erre a millióit, és hisz benne, hogy ebből hosszú távon szakmai profitra tehet szert, és ez a magyar futballra nem jellemző mentalitás dicséretes. Persze a gép nem tanítja meg, hogyan lehet a szélről a kapu elé, és nem mögé csavarni a labdát.
Cikkünk a már a gép által is feldolgozott Újpest–MTK adatait is közli. A szakkommentátor, az ötvenszeres válogatott Bognár György a meccs alatt úgy vélte, a hazaiak középpályása, Christian Ebala közepes játékos, míg Szabó Ádám ragyogóan teljesít. Nos, a gép ellentmondott az egykori kitűnő karmesternek, ugyanis az adatok szerint a lilák játékosa kilométerekkel többet futott, kétszer annyit passzolt pontosan, mint a kékek tehetsége, aki főleg a szünet után alig volt játékban, kis területen mozgott, rendre eladta a labdát.
Ja, igen: Szabó Ádámot Garami József le is cserélte – szóval jó a számítógépes elemzés, de a szakértelmet mégsem pótolja.