Fatih Terim, a „Császár” napjaink legjobb török edzője, s legfőbb erősége fanatizáló-képessége, hiszen képes lelkesedést, önbizalmat önteni középszerű játékosaiba, akik így felspannolva sikerrel veszik fel a versenyt a legjobbakkal is. A Galatasarayjal ez a módszer UEFA-kupát fialt, a válogatottal pedig két Eb-szereplést ért.
Terim 1970-ben bukkant fel az Adanaspor együttesében, majd az ügyes középhátvéd a Galatasarayba igazolt, ahonnan a válogatottba is beverekedte magát. A lelkes csapatkapitány 51-szer húzhatta magára a nemzeti csapat mezét, miközben klubjával három Török Kupát is elnyert. Visszavonulása után az MKE Ankaragücü gárdájában kezdett el edzősködni, majd a Göztepe İzmirt vezette – a legkisebb siker nélkül. Az akkori válogatottsági rekorder remek összeköttetései azonban megmaradtak, így 1990-ben a neves dán szakember, Sepp Piontek asszisztense lett a felnőtt válogatottnál, ezzel párhuzamosan az U-21-esek kapitánya. Három esztendő után átvette főnöke helyét, s alatta érte el a nemzeti csapat újkori történelmének legnagyobb sikerét: kijutottak az 1996-os, angliai Európa-bajnokságra (bár ott rúgott gól és szerzett pont nélkül végeztek).A torna után egykori klubja, a Galatasaray csábította el, akikkel sorozatban négy esztendőn át elnyerte odahaza a bajnoki címet, 2000-ben pedig – futballtörténelmet írva – elhódította az UEFA-kupát. Ekkor már Európa nagycsapatai is rajta tartották szemüket, s végül a talján Fiorentina kispadjára került. Bemutatkozásként legénységével 4-0-ra legázolták a Milant, s mind az elnök, Vittorio Cecchi Gori, mind a gárda látványos, agresszív stílusát kedvelő fanok elégedettek voltak vele – ám mivel a vezetőktől nem kapta meg az erősítésre kért forrásokat, az idény végén távozott. Bár hívta a Barca is, Terim a Milant választotta, s leigazoltatta két kedvenc játékosát: Rui Costát és Ümit Davalát. Megpróbálta saját képére fazonírozni a Vörös Ördögöket, azonban öt hónap elteltével távoznia kellett, hiszen nem jöttek az eredmények.2002 nyarán visszatért a Galatához, ám másfél roppant sikertelen szezon után 2004 márciusában kirúgták. Több mint egyesztendőnyi pauza után, a 2006-os vb selejtezőiben elszenvedett török kudarc után újra a válogatott élére került, akiket - néhány csúnya bukfenc után - ki is vezetett a 2008-as Európa-bajnokságra.