Búsuljon a ló

„Maul halten und weiter dienen, ahogy katonáéknál mondták. Az a legjobb és a legszebb” – szögezi le Svejk egy ártatlanul elítélt rabnak Jaroslav Hásek minden élethelyzetre releváns tanácsokkal szolgáló regényében. Azaz: pofát befogni, és tovább szolgálni – ha nem volna kissé profán a megfogalmazás, Berki Krisztián akár ki is ragaszthatná a Tornacsarnok melletti otthonában a hűtőszekrényre. (Mármint ha meglenne az említett otthon, amelynek lakbérét a tornász nem tudta fizetni, míg a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs zavarok miatt nem tudott róla, hogy további támogatásra szorul.)Ő ugyanis a sok nehézség közt épp e mottó szerint dolgozik. Nehézségből pedig akadt néhány. Emlékszünk, tavaly és három éve is nyert egy-egy Eb-t lólengésben, de mivel a társak időközben csúnyán elbukták az olimpiai előselejtezőnek számító aarhusi csapatvébét (ahová Krisztiánt nem tartották érdemesnek kivinni…), neki nem maradt más lehetősége a kvótaszerzésre, mint első helyen zárni a 2007-es világbajnokságot.Ehhez, egy parádézó kínainak köszönhetően, tökéletes gyakorlat kellett volna – akkor ez nem sikerült. Maradt a reménykedés a NOB kegyelemkvótájáért, a nemzetközi szervezet azonban az olimpizmus terjesztésének nemes eszméjét szem előtt tartva Berki és két hasonló cipőben járó társa, illetve egy sehol sem jegyzett jemeni tornász és egy, a karib-tengeri korallzátonyon őshonos óriásdenevér közül a jemeninek adta a pekingi szereplés jogát – állítólag, mert a denevérről kiderült: evolúciós okokból csak fejjel lefelé tud ráfogni a kápára.Európa legjobb lovasa tehát a körülmények szerencsétlen összejátszásának (meg persze kicsit saját ügyetlenségének, elvégre igazán megnyerhette volna azt a nyomorult vébét) eredményeképpen a következő négy évben nem lesz olimpikon. Berki azonban felül tudott emelkedni a helyzet tragikomikus mivoltán, és ahelyett, hogy képletesen szólva ledobta volna a láncot néhány hónapra (esetleg évre), nem kesereg, nem panaszkodik, tisztességgel teszi a dolgát – nem is akárhogy.A minap behúzott egy újabb Eb-aranyat (más kérdés, hogy a sportág hazai urai már el is várják tőle ezt – mit mondjunk, jó nekik), és máris a következő feladatra koncentrál: azon dolgozik éjjel-nappal, hogy minél több versenyen minél többször tönkreverje a riválisokat. És ehhez nem csak a katonás rendszeretet segíti hozzá: hatalmi szóval senkiből sem lehet világklasszist faragni.Tornászunk esetében ennél sokkal többről van szó: önbecsülésről és alázatról. Ezektől pedig senki sem tudja őt megfosztani – nem úgy, mint a pekingi kvótától.