Igaz a hír, hogy a jövőben az Újpest lesz a Milan fiókcsapata?Igaz a hír, hogy a jövőben az Újpest lesz a Milan fiókcsapata?
Tessék?! – csodálkozott a jelenleg a piros-feketék Berretticsapatánál (U19-es korosztályú együttesénél) vezetőedzőként dolgozó 48 esztendős Franco Baresi.
Úgy tudjuk, nem véletlenül fogadta a Ferihegyi repülőtéren Joe Böröcz, az Újpest ügyvezető igazgatója, aki a nemrég véget érő sajtótájékoztatóra is elkísérte…
Nincs szó semmiféle konkrét együttműködésről, Böröcz úrral egy ismerőse révén találkoztam. Azt azonban nem tagadom, beszélgetésünk során az újpesti klubvezető valóban felvetette, hogy a Milan küldhetne egy-két fiatal, ambiciózus edzőt a klubnál folyó utánpótlás-nevelés segítésére. Nincs ebben semmi különös, felesleges az informális eszmecsere kapcsán a két egyesület szervezett kapcsolatáról beszélni.
Furcsa is lenne, ha a Milan leköszönő utánpótlásedzőjeként hosszú távú tervekről tárgyalna... Hírlik, a nyártól a harmadosztályú Monza legjobbjait irányítja.
Ez egyelőre nem több szóbeszédnél. Született ugyan ilyen terv, de korai konkrétumokat említeni.
Ha mégis csapatot váltana – a balul sikerült Fulham-sportigazgatói villámmunkáját nem számítva –. tizenéves kora óta most hagyná el először a Milant. Pedig az ön neve az idők folyamán már-már a klubhűség szinonimájává vált. Mi változott?
Más a futballista helyzete, és más az edzőé. Ám azt észre kell venni, a labdarúgóknak egyre nehezebb hosszú ideig kitartaniuk egy adott csapatnál. Tíz évvel ezelőtt talán kevesebb lehetőség volt a váltásra, ma már sokan úgy gondolkodnak, szívesen kipróbálják magukat más gárdánál, más bajnokságban is. Persze azért szerencsére vannak még Bergomik, Maldinik.
Ezt értsük úgy, hogy ha kétezer-nyolcban aktív futballista lenne, a kor szellemét követve szerencsét próbálna a Milanon kívül is?
Ilyet nem mondtam.
Ha már szóba hozta Paolo Maldinit: sokak szerint ön a lehető legjobb pillanatban, pályafutása csúcsán, a szurkolók szeretetét élvezve döntött úgy, abbahagyja a futballt. Mint tapasztalt visszavonuló milyen tanácsokkal szolgál a jövőjéről még hezitáló 39 éves hátvédnek?
Szerintem Paolónak azt kell végiggondolnia, képes-e harcolni még, tud-e teljes erőbedobással küzdeni, bírja-e a szervezete a megpróbáltatásokat. Ha igen, folytatnia kell, ha nem, hát itt az ideje, hogy befejezze pályafutását. Úgy érzem, nem most akar megállni.
Pedig a jelek szerint a csapat leszálló ágba került, a jelenlegi állás szerint még a Bajnokok Ligája-indulásról is lemarad.
Azért arra még ne vegyen mérget!
Mi a különbség a mai és a tavalyi Milan között?
Csakis az eredmények. Lehet firtatni az aktuális szezonban mutatott gyengébb teljesítmény okát, én azonban nem látok igazi változást a BL-győztes gárdához képest: a hangsúly a folytonosságon van, többé-kevésbé ugyanazok a nagyszerű futballisták alkotják az együttest. Hiszek benne, hogy némi keretfrissítés után a Milan jövőre versenyben lesz a bajnoki címért.
Mi a különbség a mai és a tavalyi Milan között?
Az Inter.
Jogosan?
Az a csapat a legjobb, amelyik az első helyre odaér. De nem akarok kitérni a válasz elől: az Inter jó futballt játszik, vagyis megérdemli az aranyérmet.
Különös a viszonya a fekete-kék milánói egyesülettel, hiszen tizenévesként hiába kilincselt náluk, kosarat kapott a klub szakvezetőitől.
Valóban így történt, nem tartottak elég erősnek, kemény kötésűnek ahhoz, hogy foglalkozzanak velem, inkább a bátyámat, Giuseppét szerződtették. Tán mondanom sem kell, utólag nem bánom, hogy így alakult a pályafutásom.
A városi klubok szembenállása nem jelentett konfliktusforrást a Baresi fivérek között?
Jobban tiszteltük egymást annál, hogy ebből feszültségünk támadt volna.
Utánpótlásedzőként az elmúlt években már ön egyengette az ifjú tehetségek útját, és alighanem tanult az Inter mestereinek régi hibájából, vagyis nem hagyta kicsúszni a kezei közül az új Franco Baresiket.
Nagyon remélem… A fiatalok nevelése, képzése óriási öröm számomra, ugyanakkor ebben a szerepben a saját bőrömön tapasztaltam meg az edzői hivatás nehézségeit. Rájöttem, hogy az egyik legfontosabb tényező a játékosokkal való kapcsolat, azaz a trénernek nemcsak a futballban, de a pszichológiában is otthonosan kell mozognia.
Az európai élfutball prominens személyiségeként milyen lehetőséget lát a magyar labdarúgás felzárkózására?
Fontos, hogy a tehetségek színvonalas, erős bajnokságban bontakozhassanak ki, hangsúlyt kell fektetni az utánpótlás-nevelésre. Továbbá lényeges, hogy legyenek kiemelkedő, nemzetközi szinten is jelentős, a fiatalok előtt példaként álló futballisták.
Ha meg kell nevezni azokat az értékeket, amelyeket Franco Baresi képviselt, mely tulajdonságokat említené?
A szenvedély, a lelkesedés és a futball iránti elkötelezettség valószínűleg ide sorolható, de a lelkiismeretes edzésmunkát is rendkívül fontosnak tartom. Ha létezik egyáltalán ilyen, talán ezek jelentik a Baresi-titkot.