Futballgyár

Bezzeg az MTK! Ezt mondja majd az elkövetkező hetekben, hónapokban minden futballszurkoló a hentesnél, a Balaton közepén vagy az Európa-bajnokság meccseit lesve. Bezzeg az MTK! Ott meg merték csinálni, amiről máshol csak álmodoztak. S van ebben rengeteg igazság, a kék-fehér klub mecénása, az évek során egyre inkább háttérbe húzódó Várszegi Gábor 2001-ben olyasvalamivel rukkolt ki, amelyre talán még Amszterdamban, az Ajax háza táján is büszkék lennének.

Futballakadémiát alapított, de nem egy szocreál hangulatú paneltáborba terelte az ifjú legényeket, s még véletlenül sem salakpályán futtatta őket szakadt medicinlabdákat kerülgetve. A Sándor Károly Labdarúgó-akadémia igazi műhely, olyan „futballgyár”, amely évek óta ontja magából a tehetségeket.

Bezzeg az MTK! Évi száz-százötvenmillió forintba kerül az agárdi utánpótláscentrum működtetése, de minden pénzt megér. Elég ha csak leírjuk a száraz tényeket: a portugálok ellen szombaton győztes U19-es válogatott tizennégyes keretéből például tízen pallérozódtak a Sándor Károly Labdarúgó-akadémián. Elképesztő adat. S az MTK akkor sem volt szégyenlős, ha épp a konkurens csapatoknál lelt tehetségre: Urbán Gábort a Ferencvárostól, Pál Andrást a Vasastól, Hrepka Ádámot az Újpesttől csábították el, s mindhárom fiú ott ugrált önfeledten, kék-fehér mezben a soproni stadionban bajnoki címet ünnepelve.

Egyvalami biztos: az MTK olyan mintával szolgál, és olyan utat mutat a magyar futballban, amelyet egyenesen kötelező lenne követni. Klubszinten gyakorlatilag esélytelenek vagyunk, bármelyik nemzetközi kupáról legyen szó, jó, ha az első körön átvergődik az aktuális magyar csapat. Az MTK-nál viszont nem brazil londinerek, grönlandi halászok vagy román hentessegédek kapnak szerződést – hanem saját nevelésű fiatalok.

Bezzeg az MTK! Ha még náluk játszott volna Németh Krisztián, Bori Gábor vagy Simon András! – hogy csak néhány nevet említsünk az agárdi „futballgyár” terméséből. Nélkülük is a csúcsra ért a Hungária körúti gárda, talán maguk a játékosok sem hitték volna, hogy ilyen fiatalon, hétvégénként ifjonti hévvel, olykor szertelenül, egy jót futballozva magyar bajnoknak vallhatják magukat. Tegyük rögtön hozzá: megérdemelten. A hatalmas összegekkel, „sztárigazolásokkal” nyomukba eredő riválisok nem játszottak annyira szépen, felszabadultan és eredményesen, mint ők – az agárdi ifjak.

Hogy mi lesz az ősszel a BL-ben, arról óvatosan beszéljünk a tavalyi örmény kaland után, de minden riválisnak el kell ismernie: bezzeg a fiatal MTK eljutott a Bajnokok Ligája-selejtezőig.