Rafael van der Vaart egyszer már a magasba emelte az Eb-trófeát

Nemcsak az 1988-as Eb-döntőben csodagólt szerző Marco van Basten emelhette magasba a kontinensbajnoknak kijáró kupát a jelenlegi holland keretből, hanem egy játékosa, Rafael van der Vaart is.

Amikor az „oranje” hazahozta Németországból a Henry Delaunay-kupát, körbevitték több utánpótlás-nevelő kis egyesületben, így a De Kennemersben is. Mivel az egyik legtehetségesebb ottani futballista-palánta, az akkor ötesztendős Van der Vaart aznap betegsége miatt otthon maradt, a vezetők másnap elvitték a kupát ahhoz a szerény lakókocsihoz, ahol hősünk akkoriban családjával élt.

A Hamburger SV kapitánya természetesen még ma is emlékszik a különleges eseményre, a döntőre is, ahol – teszi hozzá hamiskásan – Van Basten góljához azért kellett egy kis szerencse.

„Eddig nagyon jól játszottunk a tornán – tért át a jelenre a karmester. – Önbizalmat adó módon kezdtünk, mindazonáltal ha a hétvégén kikapunk, mehetünk haza."

A mai ellenfélről elismerően beszélt.

“Az oroszok igen jól futballoznak, hihetetlenül gyorsak és Andrej Arsavin kiváló labdarúgó, ő a sztárjuk – vélekedett. – Gyorsan építik fel támadásaikat és ezért óvatosnak kell lennünk.”

Ha nem, Van der Vaartnak legalább négy évet kell várnia, amíg kézbe veheti a kupát egy tiszteletkör erejéig.

Az általa magasztalt Arsavin véleménye szerint a holland válogatott az EURO 2008 legjobb csapata, így éppen őket szerették volna elkerülni a negyeddöntő során.

"Ha nem a hollandokkal játszanánk, sokkal boldogabbak lennénk – morfondírozott. – Ők a legjobbak ezen a tornán, de hát az volt megírva sorsunkban, hogy velük találkozzunk. Remélem, méltó ellenfeleink leszünk.”

Arsavin csodás passzokkal szolgálta ki társait a svédek elleni csoportmérkőzésen, akik azonban több nagy helyzetet is kihagytak, sőt, maga Arsavin is élen járt ebben a műfajban, hiszen ő is elrontott egy-két ziccert.

"Azt hiszem, nem volt arra szükségünk, hogy megszórjuk a svédeket – hangzott reagálása a kritikákra. – Félretettünk néhány gólt erre a meccsre, remélem, magam is betalálok a hollandoknak.”

Az orosz válogatott csapatkapitánya, Szergej Szemak a mérkőzés előtt társait dicsérte, és kiemelte, hogy kulcsfontosságú számukra a regenerálódás.

“Megérdemelten kerültünk a negyeddöntőbe, de most minden tudásunkra szükségünk van a hollandok ellen - vélekedett. - A legfontosabb, hogy megfelelően ki tudjuk pihenni magunkat, amihez csak két nap állt rendelkezésünkre.”

A 32 esztendős szűrő élen járt a (mezőny)munkában, hiszen 35 kilométert futott az eddigi három mérkőzésen.

“Legfontosabb erősségünk kitűnő erőnlétünk, de nem adjuk fel azt a taktikát sem, amellyel a spanyolok ellen próbálkoztunk – tett egy meglepő kijelentést. – Azon a meccsen ugyanis balszerencsések voltunk, és sokat hibáztunk, gyorsaságunk és villámgyors kontráink azonban bárkire veszélyesek.”

Véleménye szerint is Arsavin kulcsemberük, de kiemelte Jurij Zsirkov munkabírását és Roman Pavljucsenko gólérzékenységét.

“Óvatosnak kell lennünk hátul, a védelemben – utalt még egyszer arra, hogy milyen alapállásból kezdik a hollandok elleni mérkőzést. – Az ellenfél támadói veszélyesebbek, mint valaha, Ruud van Nistelrooy, Rafael van der Vaart és Wesley Sneijder életük formájában futballoznak. Szélsőhátvédeinknek, Zsirkovnak és Alekszander Anjukovnak most is segíteniük kell támadásainkat, ahogyan eddig, de soha nem szabad elfelejtkezniük elsődleges feladatukról, a védekezésről. Ha nem követünk el védelmi hibát, van esélyünk és akkor bármi megtörténhet.”