Már Baczkó Bernadettel is számolnak az olimpiai éremesélyesek

Mindenki itthon. Ezt konstatálhatjuk a válogatott Tüzér utcai keretedzésén, miután körülnézünk a Honvéd dzsúdótermében. A kvótás magyar versenyzők az elmúlt hetekben az „Óperencián innen és túl” is készültek az olimpiára.

A mostani gyakorlást megelőzően a paksi duó (Mészáros Anett és Bor Barna) Olaszországban, Csernoviczki Éva Japánban, Baczkó Bernadett és Hadfi Dániel pedig Ausztriában tréningezett.

Most azonban már együtt róják a bemelegítő köröket a tatamin, hogy a kocogást követően elkezdjék a küzdelmi edzéseket. A dzsudokák – akárcsak a versenyeken – öt percen keresztül gyűrik egymást, majd ugyanennyi pihenő következik, azonban az 57 kilósok között szereplő Baczkó két pihenőt is beiktat, mondván, az osztrák edzőtábor utáni négy nap szünetben minimális mozgást végzett, így még nem tökéletes az erőnléte.

Most viszont már jól megy neki a dzsúdó. A KSI világbajnoki bronzérmese ugyanis május közepén Rómában nyert Világkupa-versenyt, elmondása szerint azóta csak keresi önmagát, nincs formában, az edzéseken csak szenvedett. A gyakorlásokon ráadásul rengeteget foglalkozik új technikákkal, amelyek bizony nem lehetnek tökéletesek egyik napról a másikra, ehhez időre van szükség.

„Néha, amikor már nagyon nem megy, hisztizek egy kicsit, majd folytatom az edzést – jelezte Baczkó a küzdelmek közti pihenő alatt, hogy a nehézségek ellenére is eltökélt. – Akkor lesz majd jó, ha ezek a technikák versenyhelyzetben maguktól jönnek elő. Nagyon fontos, hogy ne csak elméletben tudjam őket, mint azok a dzsúdósok, akik sok technikát ismernek, de csak néhányat alkalmaznak, hanem használjam is őket. Ellenfeleim közül a japán lány, Szato Aiko csak keveset vet be, igaz, azokat kiválóan, de ha tudom védeni az akcióit, már jobbak az esélyeim. Ráadásul én fiatal vagyok, még tanulhatok, miközben rutinos riválisaim nem feltétlenül tudnak sok újat felmutatni.”

Baczkót kis túlzással már senki sem tudja meglepni. Edzőjének, Pánczél Gábornak tekintélyes DVD-gyűjteménye van a lehetséges riválisokról. Csak a már említett japánról van kevés felvétele, míg a kínaiak sötét lónak számítanak, hiszen náluk nem lehet tudni, mikor kit húznak elő a kalapból.

A magyar dzsudoka mindenesetre rongyosra nézte a felvételeket, mindenkiről tudja, mire kel figyelni, miközben ő igyekszik egy kicsit bujkálni az ellenfelek elől. A rómait leszámítva csak a budapesti Vk-versenyen indult, ráadásul az új technikák nagy részét nem is alkalmazza, sőt még arra is figyel, hogy a legtöbbet még a közös edzőtáborozások során is titkolja, Pekingben szeretné meglepni a nagyokat.

Talán már őt is közöttük emlegetik… „Szerintem a tavalyi világbajnoki bronzérmem miatt már számolnak velem – válaszol a következő pihenő során arra a kérdésre, hogy ő is az 57 kiló ászai közé tartozik-e. – Nem vagyok kellemes ellenfél senkinek, már a fordított alapállásommal megzavarom őket, ennek is köszönhető, hogy szinte az összes technikát végre tudom hajtani mindkét irányba. Persze előfordult már, hogy egy bizonyos helyzetből jobbra fel tudtam állni, míg balra eldobtak, ezért azt azóta nem is erőltetem.”

A tavaszi felkészülés másik fontos elemeként választ kellett találni a passzív dzsúdósok stílusára, mert Baczkó ellenük tehetetlen volt az Európa-bajnokságon. A megoldás egyik része, hogy a szőnyegbírók elvileg az idén már a támadó dzsúdót (tavaly még nem így volt) részesítik előnyben, a másik pedig, hogy a passzív ellenfeleknél nem szabad hagyni, hogy az ő stílusuk domináljon, folyamatosan űzni-hajtani kell őket, ez vezethet eredményre.

Baczkó a küzdelmek során párjával, Burján Lászlóval is gyakorol, sőt az UTE 60 kilós versenyzője majd minden hazai reggeli edzésen a KSI-seknél vendégeskedik, együtt technikázik barátnőjével. De nemcsak a tatamin segít, mostanában a házimunka nagy részét is átvállalja, hogy párja teljes gőzzel készülhessen az olimpiára.

Baczkó legtöbbször csak hazaesik az edzések után, és már dől is be az ágyba. Néha kikapcsolódásként olvas egy kicsit, esetleg elmennek étterembe, vacsora közben pedig megbeszélhetik, hogy az adott versenyhelyzetekben mi is lenne a helyes megoldás.

„Laci nagyon sokat segít, az olimpiai felkészülés miatt a költözést is őszre halasztottuk – mondja Baczkó. – Az olimpia után majd újra többet vállalok az otthoni feladatokból, addig viszont csak Pekingre koncentrálok. Nagyon szeretnék jól szerepelni, ott lenni a végelszámolásnál, talán egy érem is összejöhet, de a pontszerzésben mindenképpen bizakodom. Utána pedig jöhet a pihenés, a költözés, még esetleg a házimunka is.”