Egy új generáció próbál meg 1992-t követően újabb érmeket szerezni

A cselgáncsot végérvényesen 1992-ben szerette meg az ország. Ekkor már túl voltunk az első pontszerző helyezésen (Hetényi Antal Münchenben lett 5.), az első érmen (Tuncsik József Montrealban végzett a harmadik helyen), sőt az 1984-es úgynevezett „ellenolimpián” a jelenlegi férfiszakág-vezető Nagysolymosi Sándor megszerezte az első nem hivatalos olimpiai aranyat.

Mégis a barcelonai olimpia volt az, amely után szinte mindenki rajongott a dzsúdósokért.

A spanyol városban ugyanis remekeltek a mieink. Négyen szereztek érmet – ez az olimpiai össztermés kétharmada –, Kovács Antal (95 kg) pedig begyűjtötte a cselgáncsozók első olimpiai aranyérmét, amivel rögvest az ország Atom Antijává avanzsált.

Mellette nem szabad megfeledkeznünk Csák Józsefről (65) – ő jelenleg a nők szakágvezetője –, aki szöuli hetedik helyét öt kilóval „vastagabban” váltotta ezüstre, a termést Hajtós Bertalan (71) második helye, illetve Csősz Imre (+95) bronzérme egészítette ki.

Atlantában hét magyar indult, ketten ötödikek lettek, Sydneyben a hat magyar mindegyike idő előtt búcsúzott. Athénban pedig már csak Kovács Antal és Ungvári Miklós (66) lehetett ott, mindketten helyezetlenül zártak.

Ungvári Miklós azonban már az új generáció képviselője volt, mellette a világ- és Európa-bajnok, ám Athén után Pekingről is néhány ponttal lemaradó Braun Ákos képviselte az átmenetet. Hozzájuk csatlakozott Atom Anti méltó utóda, a 2007-ben Európa-bajnok Hadfi Dániel (100), illetve az a garnitúra, amely majd minden korosztályos viadalról rendre érmekkel tért haza. Közéjük tartozik Bor Barna (+100), Csernoviczki Éva (48), Baczkó Bernadett (57) és Mészáros Anett (70).

A fiatalok pedig már a felnőttek között is egyre markánsabb teljesítményt nyújtanak, ékes bizonyítéka volt ennek a tavalyi világbajnokság, amelyen négy kvótát szerzett a magyar küldöttség, Baczkó, Mészáros, Hadfi és Ungvári is a dobogó harmadik fokára állt fel.

Már a tavalyi négy bronzéremnél hangsúlyozták a versenyzők – főleg a csapat egyetlen korábbi olimpikonja, Ungvári Miklós –, hogy azért is örömteli a minélnagyobb létszám, mert a nagy számok törvénye alapján valakinek összejöhet a nagy eredmény is.

Reményeinket erősíti, hogy Ungvári például a teljes mezőnyt – azaz mind a 14 súlycsoportot – nézve is az egyik legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó dzsudoka, ráadásul mostanra már érett versenyzővé vált, aki végzetes hibát ritkán követ el.

Szintén táplálja az optimizmust az évről évre jobban teljesítő Hadfi Dániel eredménysora. A TFSE-Honvéd-Kipszer cselgáncsozója 2005-ben vb-7. hellyel vette át Kovács Antal helyét a 100 kilóban, majd következett a 2006-os Eb-ezüst, hogy aztán tavaly felérjen a csúcsra (Eb-arany és kvótát érő vb-bronz). Az idén mandulagyulladása miatt kihagyta a kontinensbajnokságot, az olimpiára azonban tökéletes erőállapotba – amely nagyon fontos része Hadfi dzsúdójának – érkezhet.

Ami legalább annyiraörömteli számára, mint amenynyire aggodalomra okot adó a riválisoknak, hiszen a technikás, gyors és jó erőben lévő Hadfi ellen nehéz lesz bármit is kitalálni. Főleg úgy, hogy mestere, Toncs Péter szinte hibátlanul feltérképezi a lehetséges ellenfeleket. A 2006-os belgrádi Eb előtt a szálloda folyosóján még a Nemzeti Sport tudósítójának is bemutatta, mit kell tenni az egyik nagy ellenfél, az izraeli Ariel Zeevi ellen.

A harmadik férfi indulónk, Bor Barna még nincs Ungvári, illetve Hadfi szintjén, de Hangyási László munkája (Kovács Antal, Braun Ákos és Mészáros Anett edzője) garancia arra, hogy a 21 éves paksi nehézfiú is ott lehet a legjobbak között.

A nőknél Csernoviczki Éva fejlődése töretlen, a 20 éves tatabányai versenyző egyre inkább meghatározó tagja a felnőttmezőnynek, amelyben fogynak azok az ellenfelek, akiket még nem tudott legyőzni. A 2007-es Rio de Ja-neiró-i vb hetedik helye után szinte példátlan sorozatot produkált, Tallinban (Vk-verseny) arany-, Rotterdamban (Szuper-A Vk-verseny) ezüst-, Salzburgban (U23-as Eb) ezüst-, Szófiában (Vk) arany-, Hamburgban (Szuper-A Vk) és Lisszabonban (Európa-bajnokság) bronzérmet szerzett. Ez a kiegyensúlyozottság az olimpián is kamatozhat.

Baczkó vagy éppen Mészáros ilyen listával ugyan nem büszkélkedhet, de mindketten már többször bizonyították, képesek a nagy eredményekre, Athén óta a világversenyeken rendre ők ketten voltak a legeredményesebben szereplő magyar női versenyzők.

„A két érem reális kívánalom a csapattól, mellette még két pontszerzést várok – mondta Hangyási László olimpiai sportágvezető. – Remélem, sikeres lesz a felkészülésünk az elkövetkező hónapokban, bízom Hadfi Dani minél előbbi felépülésében. Rengeteg munka van a versenyzőkben, de van még idő a csúcsra járatásukhoz.”

Azt pedig csak remélni tudjuk, hogy Barcelonát követően Pekingben is az ország kedvencei lesznek a dzsúdósok, s augusztus közepén már nem Kovács Antal lesz a sportág egyetlen magyar olimpiai bajnoka.