Magyarországon a pénzügyi és az egészségügyi háttér is hiányzik

ARDAY ATTILA,  LIPICZKY ÁGNESARDAY ATTILA, LIPICZKY ÁGNES
Vágólapra másolva!
2008.07.10. 23:16
Együtt küzd ember és állat, de egymás ellen hajt férfi és nő. Ez teszi egyedivé a lovassportot az olimpiai játékokon, az már sajnos nem annyira, hogy magyarok nélkül tartják meg a versenyeket.
Leveri! Vagy mégsem?
Fotó: Action Images
Leveri! Vagy mégsem?
Leveri! Vagy mégsem?
Fotó: Action Images
Leveri! Vagy mégsem?

Ötvenhat éve már, hogy az egyenjogúsági törekvések eredményre vezettek, így a helsinki olimpia óta mindkét nem tagjai indulhatnak a lovassportban az olimpián – mégpedig koedukáltan. Azaz feleannyi érmet lehet szerezni, mint amúgy, más kérdés, hogy a sportág egyik különlegessége is ebben rejlik: napjaink egyik legragyogóbb sportembere, a négyszeres olimpiai bajnok Ludger Beerbaum többek között a sógornőjével csap majd össze az első helyért.

De nem Pekingben, hanem a lovasversenyeknek helyszínt adó Hongkongban. Beerbaum már négy éve a brit evezős Steven Redgrave-éhez hasonló magaslatokba jutott volna saját sportágában – egymás után ötödik olimpiáján szerezhetett volna aranyat –, ha Athénban az egyik német ló szervezetében nem találnak tiltott szert. A díjugratás csapatversenyében a pályán a német gárda győzött ugyan, de a doppingvizsgálat után az egyik eredményt törölni kellett, egy rosszabb lóét viszont figyelembe vették, így Németországot a harmadik helyre sorolták.

A Szöulban csapatban, Barcelonában egyéniben, Atlantában és Sydneyben újfent csapatban első Ludger Beerbaum Kínában azért küzdhet, hogy most már valós körülmények között megnyerje ötödik aranyérmét, de mindjárt a hatodik is összejöhet.

Egyéniben is jók az esélyei az akadályok fölött, szakértőnk szerint viszont még nagyobb favorit egyik családtagja. Meredith Michaels tíz éve még amerikaiként lovagolt, ám Európából választott férjet, így lett ő is Beerbaum és német.

Tavaly megnyerte az Európabajnokságot, az idén a Világkupa-döntőt. A rokonok számára nagy kihívást jelent a legutóbbi világbajnok, Jos Lansink legyőzése is, aki 1992-ben még hollandként nyert olimpiai aranyat csapatban, néhány éve viszont úgy döntött, belga lesz.

Sérülés akadályozta azonban felkészülését, de nem vele, hanem társával volt baj: nagy kérdés volt, hogy talpra tudják-e állítani a Cumano nevű világklasszis négylábút.

Az állampolpolgársági ügyek nálunk is hozzátartoznak ehhez a sportághoz, a hazai pályán díjugrató Világkupát nyerő Jamie Wingrave például angolból lett magyar, s a Hugyecz Mariann és Krucsó Balázs fémjelezte tehetséges csapatunk tagja – más kérdés, hogy ők meg Németországban készülnek a nagydíjakra, hosszú távon pedig a 2012-es olimpiára.

Amint a magyar szövetség munkatársa, Strobl Dorottya elmondta, pénzügyi gondok mellett hátráltatja a honi munkát, hogy a versenyrendszer gyerekcipőben jár Magyarországon, nem megfelelőek a pályák, míg Németországban vagy Hollandiában minden apróságra figyelnek a körítésnél, fontos például a pályák talajának állapota.

Még lényegesebb a profi állatorvosi háttér megléte vagy nemléte – mi az utóbbi kategóriába tartozunk. A nemzetközi színtéren az állatok védelme, egészségügyi ellátása „emberi szintre” emelkedett, a lovak és a lovasok biztonságánál nincs fontosabb a versenyeken. Az ugratás során ezért is állítják ma már átvihető akadályok elé az állatokat, a távlovaglást pedig nem kell embertelen terepviszonyok között, lóhalálában teljesítenie a (sporto)lónak.

Szomorú esetek vezettek oda, hogy a versenyszervezők humánusabb hozzáállást tanúsítsanak, az olimpiatörténetben ugyanis jó néhány „állatolimpikon” pusztult el a kegyetlen terep- és időjárási körülmények között. A távlovaglás így is a lovastusa és a lovassport leglátványosabb száma maradt; természetes és mesterséges akadályokon, árkok és farönkök, sövények és téglafalak fölött kell átrepülniük a résztvevőknek.

Ebben sem rosszak a magyarok, sőt… Tuska Pál tavaly a juniorok Európabajnokságán a mezőny kétharmadát maga mögé utasította, de lehet, hogy nem kellett volna. Az eredménye úgy megemelte lova értékét, hogy eladták alóla, nélküle pedig nehéz. Meg újat vásárolni is: az olimpiai szintű állatok átlagban egymillió euróba kerülnek.

A lovassport harmadik olimpiai szakágát az elegáns díjlovaglás adja, amelyben a ló idomítottsága, illetve a lovassal kialakított összhang az első számú szempont a díjazásnál, s mert pontozásos sportágról van szó, elég biztosan megmondható, hogy a németek és a hollandok között dől el az olimpiai bajnoki cím sorsa.

Magyarok e számban sem lesznek ott, Dallos Zsófia és Ács Róbert világranglista-pontjainak száma erre most még nem elegendő, Londonra viszont jók lehetnek.

A legnagyobb gond viszont az, hogy akkor sem biztos, hogy lenne lovasunk Hongkongban, ha valaki kvalifikálta volna magát Magyarországról. Kínába elszállítani a lovakat s ott gondoskodni róluk egy vagyonba kerülne. London legalább közelebb van – térben mindenképpen.

A MÚLT NAGYJAI - A JELEN SZTÁRJAI

PIERRE JONQUÉRES D’ORIOLA: A francia díjugrató két-két olimpiai arany- (1952 és 1964) és ezüstérmet szerzett, övé egy teljes világbajnoki éremkollekció is. Pierre első unokatestszeres bajnok vívó, Christian d’Oriola.
NICOLE UPHOFF: A német versenyző a díjlovaglás négyszeres olimpiai bajnoka, 1988-ban Szöulban és 1992-ben Barcelonában egyaránt nyert az egyéni és a csapatverseny sokívül mindössze ketten voltak képesek egyéniben a duplázásra.
MARK TODD: Az új-zélandi sportoló a lovastusa legnagyobb alakja, az olimpiákról két arany- (1984 és 1988), egy ezüst- és két bronzérmet őriz. A kétszeres világbajnok lovas a nult vissza, ám az idén visszatért a militaryba.
MEREDITH MICHAELSBEERBAUM: A német díjugrató 2005 után az idén Göteborgban ismét megnyerte a Világkupa-döntőt. Kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok, 2004-ben ő volt az első női versenyző, aki a világ
ANKY VAN GRUNSVEN: A holland hölgy a világ legjobb díjlovasa, kétszeres olimpiai bajnok és négyszeres ötkarikás ezüstérmes, aki egyedülálló módon kilencszer nyert Világkupa-döntőt. Athéni diadalát ismét Salinero nevű lovával szeretné megismételni.

ZARA PHILLIPS

Anna hercegnő lánya, NagyBritannia uralkodójának unokája 2006-ban világbajnok volt, mind egyéniben, mind csapatban az aranyesélyesek közé számít. Mindkét számban hatalmas verseny lesz az első helyért.


NS SZAKÉRTŐ, SZOTYORI NAGY KRISTÓF: NÉMET–HOLLAND ARANYCSATA

A díjugratás csapatversenyében a hollandok világ- és Európa-bajnokként esélyesek, a legtöbb aranyuk viszont a németeknek van. Közülük Ludger Beerbaum ötödször is olimpiai bajnok lehet, egyéniben a legnagyobb ellenfele sógornője, az Európa-bajnok Meredith Michaels-Beerbaum. Díjlovaglásban még valószínűbb a német–holland aranycsata, egyéniben két hölgy, a német Isabell Werth és a holland Anky van Grunsven a favorit. Lovastusában Új-Zéland, Ausztrália, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is éremesélyes, egyéniben várhatóan az ausztrál csapattal három aranyat szerző Andrew Hoy és az angol királynő unokája, Zara Phillips küzd az első helyért.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

Nérónak is sikerült lóval olimpiát nyernie – ki merte volna megelőzni? –, s ha a fogathajtás a modern olimpiák programján is szerepelne, tele lennénk arannyal. Lósport helyett viszont az angolszász érdekeltségű lovassport került fel a műsorra, például a rókavadászatból kialakult díjugratás 1900-ban. A századfordulón magas- és távolugróversenyt is tartottak a lovaknak, aztán egy ideig semmilyet. 1912 óta állandó szám a lovassport, bár 1952-ig csak férfiak – elsősorban katonák – versenyezhettek. A díjlovaglás valaha harci paripák idomítására szolgált, s az 1700-as években élte reneszánszát. A nők itt kiélhetik magukat a férfiak legyőzésében, már 1972-ben is legyűrték az erősebb nemet, 1988 óta pedig ők uralkodnak. Az előző két szakágat, továbbá a távlovaglást is magába foglaló lovastusát 1902-ben a francia hadsereg tagjai próbálták ki először, és nemcsak a kitartó lovak, de a kitartó emberek versenyszáma is. Az amerikai Mike Plumbnak például nyolc olimpiára is futotta idejéből és energiájából. A lovassport egyetlen magyar érme 1936-ban született, és a díjugrató Platthy József nevéhez fűződik.

A PROGRAM

A lovassportokban hat számban (lovastusa egyéni és csapat, díjlovaglás egyéni és csapat, díjugratás egyéni és csapat) avatnak bajnokot. A lovastusaversenyeket augusztus 9. és 12. között rendezik meg, díjlovaglásban augusztus 13. és 19. között vetélkednek, míg díjugratásban augusztus 15. és 21. között zajlanak a küzdelmek.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik