Fotó: Meggyesi Bálint (NS-Archív)
Szellő Imre (jobbra) remekül kezdett Pekingben
Fotó: Meggyesi Bálint (NS-Archív)
Szellő Imre (jobbra) remekül kezdett Pekingben
ELÉGEDETT SZAKEMBEREK
Balzsay Károly szövetségi kapitány mérkőzés utáni véleménye: „Imi fantasztikus formában van, a minap kesztyűztünk, és szinte szétütötte a vállamat. Azt hiszem, méltó választ adtunk a fanyalgóknak.”
Szántó Imre korábbi szövetségi kapitány: „Szellőnek óriási jobb keze van, akit tisztán fejen talál, az szinte biztosan lemegy. Mármost a venezuelait háromszor is fejen találta…”
Nyomott volt a hangulat a magyar bunyósok táborában, a három vereség – melyek közül legalább kettő,
Káté Gyuláé és
Bedák Pálé, erősen vitatható körülmények között született – letaglózta a mieinket. Szerencsére nem mindenkit: a félnehézsúlyú Szellő Imre kifejezetten jó hangulatban készült a venezuelai Luis Alberto González elleni mérkőzésére, melynek tétje a nyolc közé jutás volt.
Mintha csak megérezte volna, hogy kirobbanó formában bokszol majd… Az első néhány másodperc tapogatózása után a kecskeméti bombázó egy pusztító jobbegyenessel leütötte a barna bőrű dél-amerikait, amit további egy percen belül még két megrendítő bomba követett, és a harmadik után a mérkőzésvezető – a szabályok szellemében – beszüntette a küzdelmet.
„Ezt vegyétek el, ha tudjátok!” – bömbölte Csötönyi Sándor, a szövetség elnöke, miután kihirdették Szellő győzelmét, utalva arra, hogy bizony már született néhány érthetetlen döntés ezen az olimpiai boksztornán, s egyiknek-másiknak mi, magyarok voltunk a szenvedő alanyai. Az elnök környezetében lelkendezett Kovács „Kokó” István, az atlantai olimpia pehelysúlyú bajnoka, a szövetség tiszteletbeli elnöke és Fábián László, a szöuli olimpia öttusabajnoka is.
Az öltözőben
Szellő, mint egy király, fogadta a gratuláló „alattvalók” kézszorításait: oroszok, kazahok, kubaiak paskolták a kecskeméti bokszoló hátát, aki még pózolt is egy fotóhoz az olimpiai plakát előtt.
„ Napok óta remek hangulatban vagyok, jól mentek az edzések, alig vártam már, hogy szorítóba léphessek. Megvártam, amíg a venezuelai előrelendül, és leejti a bal kezét, akkor indítottam útjára a jobbegyenest. Egyszer, kétszer, háromszor. Negyedszer már nem volt szükség rá” – magyarázta Szellő, aki a Jeffries elleni keddi negyeddöntőjéről a következőket mondta: „Kétszer kikaptam tőle a közelmúltban, mindkétszer igazságtalanul, most feltétlenül vissza akarok vágni. Még nem valósítottam meg a céljaimat, éremre török.”