Felmérték a károkat

Kipipálhatja hagyományos augusztusi botlását az olasz válogatott, amely az elmúlt évek többségéhez hasonlóan az idén sem tudott győzni szezonnyitó felkészülési mérkőzésén (lásd keretes írásunkat). Ezúttal Ausztria lehet büszke arra, amire tavaly ilyenkor a magyar együttes, vagyis a félelmetes ellenfél megállítására: az immár Karel Brückner irányítása alatt dolgozó csapat 2–2-es döntetlent ért el Itáliával szemben.

S bár az ősz cseh mester számára is a nizzai ütközet jelentette a tűzkeresztséget új válogatottja kispadján, az esemény kapcsán nem ő, hanem inkább az olaszok szakvezetője került a figyelem középpontjába. Marcello Lippiről, az olasz diadallal záruló 2006-os világbajnokság hőséről van szó, aki ugyan a dicsőséges torna után „a csúcson kell megpihenni” elvet követve átadta a csapatot és vele együtt az arannyal járó felelősséget Roberto Donadoninak, népszerűsége azonban – talán éppen óvatosságának köszönhetően – töretlen maradt. Sőt az idő előrehaladtával tán még növekedett is, hiszen az utód képtelen volt megfelelni a magas elvárásoknak, az Európa-bajnoki leszereplést látva pedig már az egész ország egy emberként követelte vissza a kispadra Lippit. S miután megkapta (szegény Donadonit gyakorlatilag már hazatérése előtt kirúgták), mintha elhitte volna, hogy a sikerkapitány személye önmagában biztosíték a régi szép idők visszatértére.

Szerdán kiderült, a Lippi kinevezését követő megkönnyebbült sóhaj az olaszok részéről nem volt más, mint önámítás. Az osztrákok elleni mérkőzésen ugyanis világossá vált, Berlin emléke már tényleg csak emlék, a munkát újra kell kezdeni – még ha nem is a nulláról. Ha durván akarnánk fogalmazni, mondhatnánk, hogy jó időbe telik még, amíg a régiúj kapitány helyrehozza a Donadoni-éra alatt keletkezett károkat. A valósághoz azonban közelebb járunk, ha csak arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a 2006-os sztárok Németország óta kivétel nélkül öregedtek két évet, miközben az elmúlt időszakban felfedezett csillagokat (például a Donadoni kezei alatt berobbanó Antonio Di Natalét) sem lehet már csak úgy visszadobni a „semmibe”, az új gárda összecsiszolásához viszont új receptre lenne szükség.

Aggasztó a helyzet, hiszen nem elég, hogy a csapatnak a szerény képességű Ausztria ellen kellett kétgólos hátrányból felállnia, és legalább döntetlenre mentenie a meccset, ezt csupán egy öngóllal és az Alberto Gilardinóról bepattanó, kevésbé tudatos találattal sikerült elérnie... Sovány vigasz, hogy ezzel az eredménnyel Lippi irányításával immár 26 mérkőzés óta veretlen a válogatott. A veszélytelen támadójátékra és a gyenge lábakon álló védekezésre a hiányzók (például Fabio Cannavaro, Marco Materazzi, Giorgio Chiellini) sem jelenthettek kifogást, ahogyan a 2007-es budapesti mérkőzés után hangoztatott érv sem, hogy az olaszok erőnlétben még néhány hét lemaradásban vannak a vetélytárssal szemben.